A magyarok számára nem elengedhetetlen ez az élelmiszer, pedig a kínálat bőséges: valóban lemondtak róla? - Agrárszektor

Meghirdettük az Agrárium, AgroFood és AgroFuture 2025 konferenciáinkat, ahova csak decemberben még 25% kedvezménnyel regisztrálhat!

Bár 2023-ra Európában a születéskor várható élettartam átlagosan 81,5 évre nőtt, a legnagyobb és legkisebb várható élettartammal rendelkező országok között még mindig figyelemre méltó, nyolc éves eltérés figyelhető meg. A nemek közötti különbségek is jelentősek: míg a nők átlagosan hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, az egészségben eltöltött évek számában alig mutatkozik különbség. A nők életük végén gyakran számos egészségügyi kihívással néznek szembe. A különböző betegségek kockázata viszont mindkét nem esetében jelentősen csökkenthető lenne egy egészséges életmóddal, rendszeres testmozgással és tudatos táplálkozással. Ennek egyik alapköve a friss zöldségek és gyümölcsök napi szintű fogyasztása – ezt hangsúlyozza a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az Európai Bizottság által nemrégiben közzétett „Health at a Glance: Europe 2024” jelentés.

A gyümölcsök és zöldségek nélkülözhetetlen elemei az egészséges táplálkozásnak, mivel bőségesen tartalmaznak alapvető vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat, amelyek hozzájárulnak a szervezet optimális működéséhez. A kutatások szerint ezeknek az ételeknek a rendszeres fogyasztása jelentősen csökkenti a krónikus betegségek, például a szív- és érrendszeri zavarok, anyagcserezavarok, valamint egyes daganattípusok kialakulásának kockázatát. Ezen felül kulcsszerepet játszanak a testsúly fenntartásában is, amit az alacsony kalóriasűrűségük, gazdag víztartalmuk és jelentős rosttartalmuk biztosít. Ezek a tulajdonságok együttesen hozzájárulnak a jóllakottság érzéséhez, így segítve a napi kalóriabevitel hatékonyabb kontrollálását.

A jelentés által bemutatott adatok arra utalnak, hogy mintha már korai életkorban hibákat követnénk el: az európai átlag szerint a 15 éves fiatalok 56%-a nem fogyaszt elegendő zöldséget és gyümölcsöt. Magyarország esetében ez a szám még aggasztóbb, hiszen itt a fiatalok 65%-a nem jut megfelelő mennyiségű friss zöldséghez és gyümölcshöz.

A felnőtt európai lakosság egészségi szokásait vizsgálva egy kedvezőbb képet kapunk: 2022-ben a megkérdezettek 60 százaléka naponta fogyasztott friss zöldséget, míg 61 százalékuk friss gyümölcsöt választott. A zöldségfogyasztásban Belgium áll az élen 79,8 százalékkal, míg Olaszország is kiemelkedő 75,9 százalékkal. A gyümölcsfogyasztás terén Olaszország vezeti a mezőnyt 84,1 százalékkal, és Portugália is figyelemre méltó 80,3 százalékkal követi.

Magyarország azonban sajnos mindkét statisztikában a sereghajtók között van: zöldségfogyasztásban 32,8 százalékkal a legutolsó, gyümölcsfogyasztásban pedig 41,3 százalékkal hátulról az ötödik helyet foglaljuk el a vizsgált 35 ország rangsorában.

A jelentés rámutat, hogy 2017 és 2022 között az EU felnőtt lakosságának napi gyümölcsfogyasztása 3,6%-kal, míg a zöldségfogyasztása 5,5%-kal csökkent. E csökkenés mögött részben az emelkedő árak állnak. Az országok közül a legnagyobb visszaesés Luxemburgban és Svédországban figyelhető meg, ahol a napi gyümölcsfogyasztás körülbelül 20%-kal csökkent az említett időszak alatt. Ezen kívül Portugáliában, Luxemburgban és Spanyolországban a zöldségek napi fogyasztásában is több mint 20%-os csökkenést regisztráltak a jelentés készítői.

Örömteli hír, hogy ugyanebben az időszakban a gyümölcsfogyasztás terén pozitív tendencia figyelhető meg: Horvátországban 13%-os, Magyarországon 12%-os, míg Hollandiában 11%-os növekedés történt. A zöldségek fogyasztásában pedig Hollandia kiemelkedett egy lenyűgöző 21%-os emelkedéssel.

Bár a magyarországi adatok különösen aggasztóak, azt is fontos megérteni, hogy sokan megijednek, amikor meghallják, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a felnőttek számára napi 400 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztását ajánlja, amelynek kétharmad része zöldség, egyharmad része gyümölcs. A gyakori reakciók között szerepel például az, hogy hogyan lehet ezt a mennyiséget összedni, túl nehéz ezt megtervezni és elkészíteni, sőt különben is nagyon drágák a zöldségek és a gyümölcsök. Ám amint azt Varga-Prémus Viktória funkcionális táplálkozási tanácsadó az Agrárszektornak elmondta, egy kis odafigyeléssel és kreativitással egész gyorsan összejöhet ez a napi ajánlott mennyiség.

Képzeljünk el egy ízletes reggelit, például egy reszelt almás, fahéjas zabkását, amelynek elkészítése során egy almát reszelünk bele. Ezzel máris 150 gramm almát juttatunk a szervezetünkbe, ami a WHO ajánlásának több mint negyedét fedezi. Ha viszont sós reggeli a téma, egy májkrémes zsemle friss salátával és paradicsommal remek választás. A paradicsom mennyisége mérhető, és kb. 120 gramm körüli értéket képvisel. Az ebédünket gazdagíthatjuk egy tápláló zöldségkrémlevessel, amelyhez például sült csirke kockákat vagy kolbászos chips-et adhatunk. Én mindig szeretek egy kis karfiolt belecsempészni a rizsbe, amit finomra darálok; így a fele-fele arányban elkészített étel szinte észrevétlen marad. Nassolásra is kínálhatunk ínycsiklandó lehetőségeket, mint például kókuszjoghurtot fagyasztott gyümölcsökkel és granolával, vagy hummuszt friss zöldségekkel. Az aszalt gyümölcsökből készült energiagolyók is remek alternatívát nyújtanak. Az a tapasztalatom, hogy ha nem 500 gramm nyers zöldségben gondolkodunk, hanem okosan válogatunk, a 400 gramm elérése igazán könnyedén megvalósítható.

- mutatott rá a szakértő. Hozzátette: mindez azért is fontos, mert a gyermekek mindig azt fogják tenni és enni, amit otthon láttak. És ha még emellé valamennyire be is vannak vonva az ételkészítési folyamatba, és dolgozhatnak is az étellel, akkor ők is sokkal szívesebben eszik meg a saját munkájuk "gyümölcsét". Vannak persze olyan tippek is, hogy vágjuk nekik a gyümölcsöket és a zöldségeket szívecske vagy kis virág alakúra, a konyhai folyamatokba való bevonásuk azonban egy sokkal jobb stratégia lehet, hiszen ez egészen felnőtt korukig elkísérheti őket.

Nem állhat fenn kifogás azzal kapcsolatban, hogy télen a friss zöldségek és gyümölcsök nehezen hozzáférhetők, hiszen ilyenkor is bőven van lehetőségünk tápláló ételek fogyasztására. Használhatunk fermentált zöldségeket, fagyasztott gyümölcsöket vagy akár tartósított élelmiszereket is. Ne felejtsük el, hogy ezek a választások nem feltétlenül jelentenek egészségtelen alternatívát! Egy kutatás megerősíti, hogy a fagyasztott zöldségek mikrotápanyag-összetétele nem csupán hasonló a frissekhez, hanem bizonyos esetekben, mint például a C-vitamin vagy a B2-vitamin tartalom, akár jobb eredményeket is mutathatnak.