Nem lesz népszavazás az olimpiát illetően - így határozott az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, alaptörvény-ellenes az olimpia rendezéséről szóló fővárosi helyi népszavazást hitelesítő kúriai végzés. A megsemmisítés oka, hogy a Kúria az Alaptörvénnyel ellentétes módon értelmezte a népszavazási kérdés egyértelműségét, különös tekintettel annak időszerűségére, olvasható a testület honlapján.
A Kúria megváltoztatta az FVB döntését, és hitelesítette a megfogalmazott népszavazási kérdést. Az indoklás szerint a "pályázat benyújtása" kifejezés egy általánosan elismert, mindenki számára érthető jelentéssel bír, amely a választópolgárok számára is világosan érthető. Ezen túlmenően a kérdés egyértelműen kommunikálja a fővárosi közgyűlés feladatát: ha a népszavazás érvényes és eredményes, akkor pontosan meg kell határozni, hogy milyen döntéseket és lépéseket szükséges tenni az olimpia megrendezésének lehetőségének érdekében.
A Kúria végzését - mások mellett - a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) támadta meg alkotmányjogi panasszal. A MOB álláspontja szerint a Kúria megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mivel egyrészt nem indokolta meg, miért hagyta figyelmen kívül az olimpiarendezéssel kapcsolatos új eljárásrendet, másrészt az Alaptörvény 28. cikkével ellentétesen értelmezte az népszavazási kérdés egyértelműségét.
Az Alkotmánybíróság határozata rávilágított arra, hogy a Kúria túllépett az egyértelműség jogi keretein, amikor úgy döntött, hogy a népszavazási kérdés mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség követelményeinek megfelel. A Kúria döntésének meghozatala során figyelmen kívül hagyta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új eljárási rendjét, így a kérdés értelmezése félrevezető lehet. Ez a helyzet azt a hamis benyomást keltheti, hogy ha egy érvényes és eredményes népszavazáson a "igen" szavazatok kerülnek többségbe, Budapest jogosult lehet a 2036-os olimpiai játékok megrendezésére.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kúria nem vette figyelembe a népszavazási kérdés aktuális relevanciáját. A helyi népszavazás egy évre köti a jogalkotót, ugyanakkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) eljárásrendje értelmében ezen időszak alatt a főváros nem pályázhat a 2036-os olimpiai játékokra. A Célzott Tárgyalás megkezdéséről szóló döntés kizárólag a NOB hatáskörébe tartozik. A népszavazás során kifejezésre juttatott választópolgári akarat érvényesülésének fontos garanciáját jelenti a kötőerő, hiszen az érvényes és eredményes népszavazás után a jogalkotónak kötelezően figyelembe kell vennie a választók döntését. Az idő előtti népszavazási kérdés akkor merül fel, ha a választópolgári akarat a kötőerő időtartama alatt nem valósulhat meg, annak ellenére, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás zajlott le. Ha egy hitelesítő döntés lehetőséget ad a népszavazásra egy ilyen idő előtti kérdés kapcsán, az nemcsak megtévesztő, hanem sérti a kötőerő érvényesülésének garanciális szabályait is.
A fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy a NOB eljárásrendje alapján a kérdéses témában jelenleg nem lehetséges népszavazást kiírni anélkül, hogy ne gyengítené a jogi kötelezettségek erejét, valamint a hitelesítési folyamat időbeli kereteit. Amennyiben a feltett kérdés időben nem indokolt, úgy az nem kerülhet népszavazásra. A budapesti választópolgárok tehát nem tudják közvetlenül befolyásolni Budapest Főváros Önkormányzatának szándékát a 2036-os olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésével kapcsolatban, mivel a pályázat benyújtása, annak általánosan elfogadott jelentése alapján, ebben a kontextusban érthetetlen. Ennek következtében a jelen alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló kérdés nemcsak a választópolgárok, hanem a jogalkotás szempontjából is félrevezető, hiszen a pályázat benyújtása vagy annak elutasítása olyan irreális célt fogalmazna meg Budapest Főváros Önkormányzata számára, amely a jelenlegi eljárási keretek között nem értelmezhető.
Az Alkotmánybíróság végső megállapítása szerint, jelen eljárási szakaszban, figyelembe véve az időbeli előírásokat, sem helyi, sem országos népszavazás nem tartható az olimpia megrendezésével kapcsolatos kérdésekben. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a népszavazási folyamat során a hitelesítés időbeli aspektusát minden egyes esetben külön-külön kell értékelni. Csak így lehet pontosan megállapítani, hogy a választói akarat érvényesülhet-e vagy sem.
A döntésről bővebben itt olvashat!
