Olaf Scholz: Donald Trump vámháborúja elkerülhetetlenül csak veszteseket szülhet.
Németország mostanság egy különös kettősségben találja magát: sürgeti a válaszlépéseket, ugyanakkor nyitott a párbeszédre az Egyesült Államokkal a Donald Trump elnök által bevezetett védővámok kapcsán.
Az Egyesült Államok 20 százalékos importvámot vezet be az Európai Unióval és 34 százalékosat Kínával szemben - jelentette be Donald Trump szerdán az új amerikai vámrendszert ismertetve. Szavai szerint az új amerikai vámtételeket úgy állapították meg, hogy az egyes kereskedelmi partnerek által az amerikai termékekre alkalmazott vámokat és behozatalt nehezítő terheket összegezték, majd az így kapott százalékos értéket megfelezték. Hozzátette: lesz egy minimális, 10 százalékos vámtétel, amit annak az "előjognak"" az áraként említett, hogy valaki a világ legnagyobb piacán megjelenhet.
Az Egyesült Államok számára fontos kereskedelmi partnerek és szövetségesek között az Európai Unióra vonatkozóan 20%-os, míg Kínára 34%-os vámot állapítottak meg. Japán esetében ez a díj 24%, Indiában 26%, míg az Egyesült Királyság és Brazília esetében 10% vonatkozik. Izraelből az Egyesült Államokba irányuló termékek esetén pedig 17%-os vámot kell megfizetni.
A jelenlegi német kormány, akárcsak a közelgő új vezetés, tisztában van azzal, hogy az amerikai elnök globális kül- és gazdaságpolitikája nem éppen kedvező számukra. A Donald Trump által kezdetét vett vámháború újabb szakasza tovább növelheti a feszültségeket. Különösen aggasztó a Németországot sújtó, az autóimportra kivetett 25 százalékos vámtarifa bevezetésének kilátása. Azonban a német kormány álláspontja, amely a 20 százalékos általános amerikai vámilletékre is reagál, továbbra is az Európai Unió keretein belül marad.
a drasztikus trumpi lépések nem maradhatnak válasz nélkül, a hangsúlyt azonban a tárgyalásos megoldásra kell helyezni.
A még néhány hétig hivatalban lévő Olaf Scholz kancellár az amerikai intézkedéseket "XXL méretűnek" minősítve arra figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi konfliktusnak csak veszteségei lesznek. "Trump elnök a globális kereskedelmi rendszer ellen indított offenzívát" - fogalmazott Scholz.
Az Európai Unió országai elkötelezettek az együttműködés mellett, ugyanakkor határozottan megvédik érdekeiket - fogalmazott Scholz, hozzátéve, hogy Európa "határozottan és megfelelően" reagálni fog az amerikai lépésekre.
Robert Habeck, a német gazdasági miniszter, az Egyesült Államok elnökének "vámmániáját" bírálta, figyelmeztetve a globális recesszió kockázataira. Véleménye szerint az újonnan bevezetett amerikai vámok nem csupán a nemzetközi kereskedelmet terhelik, hanem vissza is üthetnek az Egyesült Államokra. A Trump által bejelentett intézkedések, ellentétben az elnök optimista kijelentéseivel, inkább az infláció növekedését valószínűsítik, nem pedig a gazdasági fellendülést. Habeck hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság továbbra is elkötelezett a tárgyalások iránt, próbálva enyhíteni a kialakult feszültségeket.
A müncheni központú, elismert gazdasági kutatóintézet, az Ifo, határozottan bírálta az Egyesült Államok által bevezetett vámintézkedéseket. Az intézet egyik szakértője hangsúlyozta, hogy Donald Trump vámháborújának nincs valós alapja az elnök által hangoztatott viszonossági érvekben. A tervezett 20%-os tarifaemelés komoly fordulatot hozhat a globális gazdasági tájban, és veszélyeztetheti a közel 80 éve működő multilaterális kereskedelmi rendszert – figyelmeztetett a szakértő. Szerinte a lépések hosszú távon kedvezőtlen következményekkel járhatnak.
a német gazdaságban a kezdeti szakaszban 0,3 százalékos GDP-csökkenést vár,
és mindez legsúlyosabban a kulcsfontosságú ágazatokat, többek között a gépgyártást, az autógyártást és a gyógyszeripart.
A Német Iparszövetség (BDI) az amerikai bejelentést követő nyilatkozatában összehangolt fellépést sürgetett a többi érintett országgal. A szövetség állásfoglalása szerint az EU-nak erősíteni kell az együttműködést a fő kereskedelmi partnerekkel. A BDI úgy értékelt, hogy Trump elnök bejelentései "példátlan támadást" jelentenek a nemzetközi kereskedelmi rendszer, a szabadkereskedelem és a globális ellátási láncok ellen.
A protekcionista intézkedések indoklása érthetetlen, és ezt a véleményt hangsúlyozta, rávilágítva arra, hogy ezek a lépések veszélyeztetik az exportorientált cégeket, a globális jólétet, a piaci stabilitást, a munkahelyek megőrzését, valamint az innovációt és a beruházások növekedését. A BDI képviselője kiemelte, hogy az Európai Uniónak csakis egységes frontot képviselve érdemes fellépnie. Ezen felül megerősítette, hogy az Európai Bizottság továbbra is nyitott a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal.
