Orbán a parlamenti szünet kapcsán megjegyezte: "A Fidesz mellett nincs más, aki jobban teljesítene."

Orbán Viktor a parlamentben tartott beszédében bejelentette, hogy a kormány célja az átlagkeresetek 750 ezer forintra emelése ebben az évben, és hogy megkezdik az utat a 800 ezer forintos küszöb felé. Hozzátette, hogy Brüsszelben a magyar ellenzéki pártok is jogi eljárásban állnak Magyarországgal, kivéve a Mi Hazánk mozgalmat.

"Régi igazság, hogy a Fidesznél csak a Fidesz jobb" - jelentette ki Orbán Viktor a parlamenti szezonnyitó ülés elején, amikor a pulpitushoz lépett. Ekkor egy képviselő váratlanul megzavarta a rendet az ülésteremben, mire Kövér László azonnal intézkedett, kérve a kormányőröket, hogy állítsák meg a "megvadult" képviselőt. Közben arra is kérte a miniszterelnököt, hogy egy rövid pillanatra várjon a felszólalásával.

Orbán Viktor ugyanakkor azt mondta a házelnöknek, hogy őt nem zavarja a képviselő viselkedése, mire Kövér László megadta neki újra a szót, megjegyezve, hogy a renitens képviselő "csinálhat bohócot magából, bár nem tanácsos".

"Áttörés a gazdaságban", ezek voltak a kormány döntései

A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány lépései azzal a céllal születtek, hogy jelentős előrelépést érjünk el a gazdasági szektorban. A ház előtt elmondott beszédében részletesen ismertette az elmúlt időszak eseményeit és eredményeit.

Ezt követően a miniszterelnök részletesen ismertette a kormány legfrissebb intézkedéseit. Bejelentette, hogy elindították a munkáshitelt, amely lehetőséget nyújt a fiatalok számára: 25 év alattiak mostantól 4 millió forintig terjedő, kamatmentes hitelhez juthatnak.

A közelmúltban bejelentették, hogy vidéki településeken, ahol a lakosság száma 5000 főnél kevesebb, elindul egy otthonfelújítási program. Ennek keretében a nyugdíjasok is lehetőséget kapnak a részvételre, mivel a program 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál számukra. Ezen kívül a kormány új lehetőségeket teremtett, lehetővé téve, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat felhasználják az otthonteremtés érdekében. Továbbá, a munkaadóknak is van szerepe a lakhatás támogatásában, hiszen bevezették a 150 ezer forintos lakhatási támogatást, amelyet a munkavállalók számára biztosítanak.

A kabinet 12 ezer kollégiumi férőhely építéséről döntött - jelentette ki Orbán Viktor, aki szombaton az évértékelőjében 18 ezres kollégiumi férőhelyet említett a Diákvárosban.

A kormány 2026 végéig meghosszabbította az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfát, megindította a lakhatási tőkeprogramot - amelytől azt várjuk, hogy évente plusz 10 ezer új lakás épül majd - mondta Orbán Viktor.

A kormány új intézkedéseket hozott, amelyek 2025-től lehetővé teszik, hogy a Szép-kártyára érkező juttatások felét lakásfelújításra fordíthassák a munkavállalók. Ezen kívül bevezették azt is, hogy a munkaadók havonta 150 ezer forintig terjedő, kedvező adózású lakhatási támogatást kínálhatnak alkalmazottaik számára.

"A kormány döntött arról, hogy a Széchenyi Kártya Programon keresztül a vállalkozások számára 5% helyett 3%-os kedvezményes kamatú hitelt biztosítunk; a kis és középvállalkozások számára 100 milliárd forintos tőkeprogramot indítunk.

Emellett a kormány arról is döntött, hogy a hazai tulajdonú mikro-, kis és középvállalkozások eszközbeszerzéseit 50 százalékkal támogatjuk. Emellett 350 milliárd forintos exportélénkítő hitelprogramot is indítanak; január elsejével az áfa alanyi adómentesség mértékét 12 millióról 18 millió forintra növelte - sorolta a miniszterelnök.

Családtámogatás és adócsökkentés – óriási ovációval ünnepelték!

Orbán Viktor a parlamenti ülés keretein belül bejelentette, hogy a kormány határozott a gyerekek után járó adókedvezmény megduplázásáról, amely két ütemben valósul meg. Az első lépés július elsejétől 50%-os növekedést hoz, míg a második lépés január 1-jétől további 50%-os emelést jelent.

Az emelés eredményeképpen egy gyerek esetén 20 ezer, 2 gyerek esetén 80 ezer, 3 gyermek esetén 200 ezer forintot lehet levonni a szülők adójából és járulékából. A szülőknek a CSED és a GYED után nem kell jövedelemadót fizetniük. De bevezetik a két és háromgyermekes dolgozó anyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó mentességét. Ez a következő módon történik 2026 októberében, 2026 októberében, 2025 októberében, 2025 októberében minden háromgyermekes édesanya fizetése adómentessé válik. A kétgyermekes anyák esetében a jövedelemadó mentesség bevezetését lépcsőzetesen lesz - mondta el ezúttal is.

2026. január 1-jétől a 40 év alatti, kétgyermekes szülők mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. A következő években a kormány tervei szerint a 40 és 50 év közötti szülők 2027-től, az 50 és 60 év közöttiek 2028-tól, míg a 60 év felettiek 2029-től élvezhetik ezt az adómentességet - tájékoztatott a miniszterelnök.

A kormány úgy döntött, hogy a babaváró hitel korhatárát 35 évre emeli - tette hozzá.

A kamatok befagyasztása június végéig érvényben marad.

Orbán Viktor bejelentette, hogy a már jól ismert kamatstopot 2025. június végéig meghosszabbítják, ezzel 300 ezer család számára nyújtva védőhálót. "Ezek az intézkedések páratlanok Európában. Ez a legnagyobb adócsökkentési program az egész kontinensen" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Az adócsökkentési program óriási kiadást jelent a költségvetés számára. A kormány megvizsgálta, hogy ilyen mértékű kiadások mellett tudjuk-e csökkenteni a költségvetési hiányt és az államadósságot. A kormány arra a következtetésre jutott, hogy ez lehetséges és ezt Magyarország meg tudja csinálni - hangsúlyozta.

Béremelések

A kormány béremelésekről hozott döntést - nyilatkozta Orbán Viktor. "Ezek jelentős emelések, bár tisztában vagyunk vele, hogy a munkabér sosem érheti el a végtelent, hiszen a legmagasabb összeghez is hozzá lehet adni legalább egy egységet. A kormány kizárólag olyan béremeléseket valósít meg, amelyeket a vállalkozások képesek fenntartani anélkül, hogy elbocsátásokra lenne szükség. Éppen ezért megállapodtunk a munkaadók és munkavállalók képviselőivel" - fogalmazott.

Felidézte: a megállapodás értelmében 2025-ben a minimálbért 9 százalékkal 290 ezer forintra emelik, a garantált bérminimumot pedig 349 ezer forintra.

A felek egyetértettek abban, hogy 2026-ban a minimálbért 13 százalékkal, majd 2027-ben további 14 százalékkal fogják emelni. A megállapodás keretében az állam támogatja a munkáltatókat a bérkifizetések lebonyolításában, méghozzá úgy, hogy a szociális hozzájárulást mindig az előző évi minimálbér alapján kell teljesíteniük a költségvetés felé. "Ezzel a megállapodással a tisztelt ház számára egyre közelebb kerül a célkitűzés, hogy a minimálbér elérje az 1000 eurót, míg az átlagkereset 1 millió forint legyen" - emelte ki a nyilatkozó.

"A célunk az, hogy az idei év végére az átlagkereset elérje a 750 ezer forintot, és innentől kezdve fokozatosan közelítsen a 800 ezer forintos határhoz" - nyilatkozta a miniszterelnök.

A pedagógusok bérének növelése kulcsfontosságú lépés a szakma megbecsülésének és a jövő generációinak oktatásának javítása érdekében. Az oktatók munkája alapvetően meghatározza a fiatalok fejlődését és a társadalom jövőjét. Az emelés nemcsak a pedagógusok életminőségét javítja, hanem motivációjukat és elkötelezettségüket is fokozza, ami végső soron a diákok tanulmányi eredményeire is pozitív hatással van. Az oktatás színvonalának emeléséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógusokat megfelelően értékeljük és támogassuk.

Idén is emeljük a tanárok bérét. Tavaly 32%-os emelést hajtottunk végre, míg idén 21%-kal növeljük a juttatásokat. "Ez azt jelenti, hogy egy pályakezdő, egyetemi diplomával rendelkező gyakornok bére már 653 ezer forintra rúg. Az átlagosan kereső tanárok havi bére pedig 844 ezer forintra emelkedett. Ez a 2010-es szocialista bérszinthez képest több mint hatszoros növekedést jelent" - nyilatkozta.

A kormány idén 500 milliárd forinttal több forrást biztosít az oktatási ágazatnak, mint amennyit 2024-ben tervezett - tette hozzá.

A béremelés az egészségügyben egy olyan fontos téma, amely nem csupán a szakemberek megélhetésére, hanem a közszolgáltatások minőségére is hatással van. Az egészségügyi dolgozók, akik nap mint nap frontvonalban harcolnak a betegek egészségéért, megérdemlik a megfelelő anyagi elismerést. Az emelkedő bérek nemcsak a szakma vonzerejét növelik, hanem hozzájárulnak a munkavállalók elégedettségéhez és motivációjához is. A rendszeres béremelés lehetőséget teremt arra, hogy a legjobb szakemberek maradjanak a pályán, ezáltal pedig javuljon az egészségügyi ellátás színvonala. Az egészségügy jövője érdekében elengedhetetlen, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a dolgozók igényeit és szükségleteit.

Orbán Viktor bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók idén is emelt bérben részesülnek. E szerint az orvosok átlagos jövedelme most már meghaladja a 2 millió 100 ezer forintot, míg az egészségügyi szakdolgozók átlagbére 800 ezer forint körül alakul. Ez a bérszint azt tükrözi, hogy az orvosok fizetése több mint hatszorosa, míg a szakdolgozóké négy és félszerese a 2010-es szocialista béreknek. A miniszterelnök kiemelte, hogy a kormány az egészségügyi ágazatra idén 330 milliárd forinttal több forrást biztosít, mint az előző évben.

A vízügyi szakemberek és a bírók béremelése: egy szükséges lépés a társadalmi igazságosság és a szakmai elkötelezettség erősítése érdekében. A vízügyesek munkája elengedhetetlen a környezetvédelem és a vízgazdálkodás szempontjából, míg a bírák szerepe a jogrendszer stabilitásának megőrzésében és a társadalmi rend fenntartásában kulcsfontosságú. A megfelelő anyagi ösztönzés nemcsak a szakmai színvonal növelését szolgálja, hanem a közszolgáltatások iránti elkötelezettséget is erősíti.

A kormány határozatot hozott a vízgazdálkodás területén dolgozók bérének 30 százalékos növeléséről is.

Az igazságügyi dolgozóknál is megindították a béremeléseket: 3 év alatt a bírák átlagos jövedelme átlagosan havi 2 millió 250 ezer forintra, a bírósági titkárok és fogalmazók bére havi 1.125.000 forintra, a bírósági tisztviselők bére átlagosan bruttó 850 ezer forintra fog emelkedni - közölte Orbán Viktor.

Természetesen! Íme egy egyedi szöveg a kutatói béremelésekről: A kutatói béremelések kérdése egyre nagyobb figyelmet kap a tudományos közösségben, hiszen a kutatók munkája alapvető fontosságú a társadalmi fejlődés szempontjából. A megfelelő anyagi elismerés nemcsak a tehetséges szakemberek megőrzését segíti elő, hanem ösztönzi is a fiatalokat, hogy a tudományos pályát válasszák. A kutatói bérek emelése lehetőséget teremt arra, hogy a kutatók jobban összpontosíthassanak a kutatási projektekre, anélkül, hogy anyagi bizonytalanság miatt kellene aggódniuk. Ez a lépés hozzájárulhat a tudományos innovációk felgyorsításához, valamint a kutatási eredmények nemzetközi versenyképességének növeléséhez. Fontos azonban, hogy a béremelések mellett a kutatói környezet és infrastruktúra fejlesztésére is hangsúlyt kell fektetni, hiszen a tudományos munka csak akkor lehet igazán eredményes, ha a kutatók megfelelő támogatást és erőforrásokat kapnak. E folyamat részeként a közfinanszírozás növelése és a magánszféra bevonása is kulcsszerepet játszik a kutatói szféra fenntartható fejlődésében. Végső soron a kutatói bérek emelése nem csupán anyagi kérdés, hanem a tudomány és a társadalom jövőjének záloga is.

A kutatói bérek emeléséről azt mondta: az idei évben újabb, átlagosan 30 százalékos béremelés valósul meg a kutatóhálózatban. Ezzel a kutatói átlagos alapbérek elérik a 800 ezer forintot, 2027-re pedig már meghaladják az 1 millió forintot.

Természetesen! Íme egy egyedi szöveg a rendőrökről és katonákról: --- A rendőrök és katonák a társadalom védelmezői, akik mindennap bátor döntéseket hoznak a közbiztonság és a hazáért való küzdelem érdekében. A rendőrök az utcák őrzői, akik a jog és a rend fenntartásáért dolgoznak, míg a katonák a hazájuk határait védik, készen állva bármilyen kihívásra. Ezek a hősök gyakran elhanyagolják saját szükségleteiket, hogy mások biztonságát szolgálják. Az éjszakai járőrözések, a bonyolult nyomozások és a harctéri bevetések mind részei annak a hivatásnak, amelyet hűséggel és elkötelezettséggel végeznek. Ők a csendes védők, akik a legnehezebb pillanatokban is megállják a helyüket, és akiknek áldozatai sokszor észrevétlenek maradnak. Együtt alkotják a közbiztonság és a béke védelmét, és mindennapokban sokszor észrevétlenül, de annál fontosabb szerepet játszanak a közösség életében. Hálával tartozunk nekik, hiszen nélkülük a világunk sokkal bizonytalanabb lenne. --- Remélem, tetszik a szöveg! Ha szeretnél bármilyen más témát is feldolgozni, csak szólj!

Orbán Viktor bejelentette, hogy a rendvédelmi dolgozók, köztük a rendőrök és katonák, 2026 januárjában megkapják a hat hónapra vonatkozó fegyverpénzt, amelyet az első havi bérükkel együtt folyósítanak.

Az állampapírok kamata és a kifizetések folyamata egy izgalmas témakör, amely sok befektetőt érdekelhet. Az állampapírok, mint a kormány által kibocsátott kötvények, biztosítanak egy stabil hozamforrást, amely idővel rendszeres kifizetéseket kínál. A kamatok mértéke különböző tényezőktől függ, mint például a piaci környezet, a gazdasági helyzet és a kibocsátó hitelképessége. A kifizetéseket általában meghatározott időközönként, például negyedévente vagy évente teljesítik, így a befektetők folyamatos jövedelemre számíthatnak. Az állampapírok hosszú távú befektetési lehetőségeket kínálnak, és gyakran alacsony kockázatú alternatívaként szolgálnak más, volatilisabb befektetési formák mellett. Az ilyen típusú eszközök nem csupán a tőkebevonásra alkalmasak, hanem a pénzügyi stabilitás megteremtésében is kulcsszerepet játszanak.

A kormány az év első negyedévében összesen 1100 milliárd forintot szándékozik kifizetni az állampapírok kamatai formájában – erősítette meg Orbán Viktor a parlamenti ülésen. "Ezek a lakossági állampapírok, tehát a kamat a magyar magánszemélyekhez kerül. Jelenleg 800 ezer számlatulajdonos van, ami valószínűleg 800 ezer családot jelent. Ha csak három vagy négy fős családokat számolok, akkor több millió emberről van szó. Januárban a kormány 295 milliárd forintot, februárban pedig újabb 480 milliárd forintot juttatott el a számlatulajdonosokhoz, és márciusban is 300 milliárd forintnyi kamat kifizetése várható" – hangsúlyozta a miniszterelnök.

"Jelenleg 14 ezer milliárd forintnyi állampapír-tulajdon van a magyar emberek kezében, ami véleményem szerint Európa legmagasabb értékű rekordja. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar állam működéséhez szükséges hitelekből származó haszon nem a külföldiek zsebébe vándorol, hanem hazai állampolgárok profitálnak belőle."

Infláció – árstop: A gazdasági kihívások és megoldások keresése Az infláció, mint gazdasági jelenség, számos országban komoly aggodalmakat keltett az utóbbi időben. Az árak folyamatos emelkedése nemcsak a családok mindennapi megélhetését nehezíti meg, hanem a vállalkozások működését is befolyásolja. Ebben a helyzetben merül fel az árstop fogalma, amely egy lehetséges megoldást kínálhat a helyzet kezelésére. Az árstop a kormányzati beavatkozás egyik formája, amelynek célja, hogy megakadályozza az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árának túlzott emelkedését. A kezdeményezés támogatói szerint ez segíthet a legnagyobb rászorulók megsegítésében, és stabilabb gazdasági környezetet teremthet. Ugyanakkor sokan figyelmeztetnek arra, hogy az árstop hosszú távon torzíthatja a piac működését, és akár hiányhoz is vezethet. A gazdasági szakértők véleménye megoszlik arról, hogy az árstop mennyire hatékony eszköz az infláció kezelésében. Egyesek úgy vélik, hogy a megfelelően megtervezett intézkedések hozzájárulhatnak a stabilitáshoz, míg mások arra figyelmeztetnek, hogy a célzott támogatások és a gazdasági reformok sokkal tartósabb megoldást nyújthatnak. Érdemes tehát alaposan mérlegelni az árstop bevezetésének előnyeit és hátrányait, valamint figyelembe venni a piaci mechanizmusok működését is. Az infláció problémája összetett, és a megoldások keresése folyamatos kihívást jelent a döntéshozók számára. Az árstop csupán egy lehetőség a sok közül, de fontos, hogy a gazdasági stabilitás érdekében a megfelelő lépéseket tegyük meg.

Ezt követően kiemelte, hogy a bér- és nyugdíjemelések legfőbb akadálya az infláció, különösen az élelmiszerek áremelkedése, amely komoly terhet ró a háztartásokra.

"Utaltam Nagy Márton miniszter úrra, hogy kezdjen el tárgyalásokat a kereskedelmi láncokkal. A kereskedők január folyamán drasztikus áremeléseket hajtottak végre: a liszt ára 43, a tejé 39, a tojásé 35, míg az étolajé 11 százalékkal nőtt. Ilyen mértékű emelést nem tolerálhatunk" - hangoztatta a parlamentben.

"Ha nincs az árakat csökkentő megállapodás, be fogjuk vezetni a hatósági árat, és ha kell, a kereskedelmi profitot is korlátozzuk" - közölte Orbán Viktor.

Mint mondta, nem örülnek ennek, "az lenne a kívánatos, hogy a kereskedelem állami beavatkozás nélkül működjön. De ha a kereskedelem normális rendje felborul, akkor be fogunk avatkozni. Nem engedjük meg, hogy kifosszák az embereket" - szögezte le a parlamentben is.

Nyugdíjasok, áfa-visszatérítés: egy különleges lehetőség a pénzügyi terhek csökkentésére. Az idősebb generáció számára ez nem csupán anyagi könnyítést jelent, hanem az életminőség javítását is szolgálhatja. A visszatérített áfa lehetőséget ad arra, hogy a nyugdíjasok jobban gazdálkodjanak jövedelmükkel, így több forrást fordíthatnak egészségügyi ellátásra, szabadidős tevékenységekre vagy akár utazásokra. Érdemes tájékozódni a rendelkezésre álló lehetőségekről, hogy kihasználhassák ezt a kedvező intézkedést.

"A nyugdíjasok számára a jelenlegi árak tükrében kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Ennek érdekében elindítottuk az áfa-visszatérítési rendszer kidolgozását, amely a nyugdíjasok számára fontos alapvető élelmiszerekre vonatkozik, ahol az áfa mértéke meghaladja az 5 százalékot" - mondta Orbán Viktor.

"Zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek vonatkozásában havi szinten egy meghatározott összeg erejéig visszatérítjük az áfát. Ezzel a megoldással szemben, amikor a pénz a kereskedőnél marad, a visszatérített áfa közvetlenül azokhoz a fogyasztókhoz jut el, akiknek szántuk" - nyilatkozta a miniszterelnök. A részleteket Nagy Márton már reggel ismertette.

A kormány legújabb döntései új lehetőségeket nyitnak meg számunkra, amelyekkel a háborús évek nehézségei után 2025-re jelentős előrelépést érhetünk el a gazdasági szektorban - nyilatkozta a miniszterelnök.

A Brüsszellel folytatott per különös kihívások elé állítja a feleket, hiszen a jogi keretek és a politikai érdekek összefonódása egy rendkívül összetett helyzetet teremt. Az ilyen ügyekben nemcsak a jogi érvek, hanem a diplomáciai érzék is kulcsszerepet játszik. A feleknek ügyelniük kell arra, hogy megőrizzék a kommunikációs csatornákat, miközben a jogi követelményeknek is eleget tesznek. A per tétje nem csupán a jogi döntés, hanem a jövőbeli együttműködés lehetősége is.

A Tisztelt Házat arról is tájékoztatta, hogy jelenleg több jelentős jogi ügyben állunk Brüsszellel szemben. "Brüsszel azt szeretné, hogy vonjuk vissza a gyermekvédelmi törvényünket. Én azt javaslom, hogy ne adjuk meg ezt a lehetőséget, hanem inkább tegyünk újabb lépéseket a gyermekvédelem megerősítése érdekében. A gyermekek védelme elsődleges fontosságú, ezt az alkotmánynak és a törvényeknek is egyértelműen biztosítaniuk kell. A kormány azt javasolja, hogy az alkotmányban rögzítsük, hogy Magyarországon férfiak és nők élnek" - nyilatkozta Orbán Viktor a parlamenti üléseken.

Így is kifejezhetnénk: "Biztosítsuk, hogy az alkotmányos alapelvek és az alapvető emberi szükségletek érvényesüljenek, hiszen elengedhetetlen, hogy senki ne zavarhassa meg a gyermekek egészséges fejlődését, valamint a szülők által kialakított nevelési kereteket."

A migráció egy összetett és sokszínű jelenség, amely az emberek mozgását jelenti egyik helyről a másikra, gyakran gazdasági, politikai, vagy környezeti okok miatt. A migráció folyamata nem csupán egyéni döntések sorozata, hanem társadalmi, kulturális és gazdasági hatásokat is magában foglal. Az emberek új lehetőségeket keresnek, biztonságot, vagy éppen a jobb életkörülményeket. A migráció nem újkeletű jelenség; évezredek óta része az emberi történelemnek. Az ősemberek vándorlása, a nagy felfedezések kora, vagy a modern kori menekültválságok mind-mind a migráció különböző formáit tükrözik. Míg sokan új otthonra lelnek, mások nehézségekkel, diszkriminációval és identitáskereséssel néznek szembe. A migráció hatásai nemcsak az egyénekre, hanem a fogadó országok társadalmi és gazdasági struktúráira is kiterjednek. Az újonnan érkezők friss energiát hoznak a munkaerőpiacra, új kultúrákat és szokásokat alakítanak ki, de ugyanakkor kihívások elé is állítják a helyi közösségeket. Az integráció folyamata sokszor bonyolult, és megköveteli a kölcsönös megértést és toleranciát. A migráció tehát nem csupán egy szociológiai vagy gazdasági jelenség, hanem egy emberi történet, amely tele van reménnyel, kihívásokkal és új lehetőségekkel. Ahogy a világ folyamatosan változik, úgy a migráció is új formákat ölt, mindig nyitva hagyva a kérdést: hogyan tudunk együtt élni a különbözőségeinkkel egy közös jövőért?

"Nem tudunk megállapodni a brüsszeli bürokratákkal a migráció kérdésében sem. A brüsszeli migrációs paktumot nem fogadjuk el és nem hajtjuk végre" - szögezte le most is Orbán Viktor, aki szerint "Brüsszel nyilvánvalóan visszaél a hatalmával, amikor bünteti Magyarországot a migrációt elutasító törvényeink miatt. A ránk igazságtalanul kiszabott büntetés azonban még mindig kevesebbe kerül, és kevesebb kárt okoz, mintha beengednénk a migránsokat" - hangoztatta.

"Orbán Viktor kifejtette, hogy Magyarország részéről egy nyílt lázadás zajlik, és más nemzetek is követik a példánkat. Véleménye szerint az európai emberek kezdik elveszíteni a türelmüket a brüsszeli bürokráciával szemben, amely rájuk kényszeríti a bevándorlás kérdését. Azt hangsúlyozta, hogy sokan már alig várják, hogy kifejezhessék elégedetlenségüket, és javasolta, hogy támogassuk őket ebben a harcban!"

De arról is beszélt: Brüsszelben a magyar ellenzéki pártok is perben állnak Magyarországgal, a Mi Hazánk kivételével. "Az Európai Néppárt, az Európai Néppárt, ahol tag a Tisza, és az európai szocialisták, ahol tag a Demokratikus Koalíció, beperelték Magyarországot, hogy elvegyék a Magyarországnak járó uniós pénzeket" - jelentette ki a parlamentben Orbán Viktor.