Orbán Viktor: A világ jelentős átalakulások küszöbén áll.

Orbán Viktor december 21-én sajtótájékoztatót hívott össze, ahol kifejtette véleményét a magyar elnökség eddigi teljesítményéről is.

December 21-én tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor. A sajtó kérdéseire válaszolva olyan témákat érintett, mint például a migráció kérdése, és reagált a december 20-án Magdeburgban történt támadásra is. Emellett többek között beszélt a Magyarországra érkező vendégmunkásokról és a 2025-ös évre vonatkozó tervekről is, számolt be róla az MTI.

A miniszterelnök szombaton Budapesten, egy évzáró nemzetközi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az illegális migráció és a terrorcselekmények között szoros kapcsolat áll fenn. E kijelentése a németországi Magdeburg karácsonyi vásárában történt tragikus gázolásra reflektált. Orbán Viktor kiemelte, hogy Brüsszel célja Magyarországot Magdeburggá alakítani, és olyan migrációs szabályozásokat akarnak ránk kényszeríteni, amelyeknek "a kockázata megdöbbentő". Ezt a helyzetet elfogadhatatlannak tartja, és hangsúlyozta, hogy ezt nem szabad eltűrnünk.

A kormányfő mély együttérzését fejezte ki a németországi terrorcselekmény következtében szenvedő német nép és az áldozatok családjai iránt. Kiemelte, hogy bár a politikai következtetések levonása érdekében érdemes néhány napot várni, a hasonló események megjelenése közvetlen összefüggésben áll a migrációs válság kitörésével Európában.

Az értékelése alapján egyértelmű, hogy létezik kapcsolat az illegális migráció és a terrorcselekmények között. Ennek ellenére akadnak olyanok, akik ezt a tényt hajlamosak megkérdőjelezni. Pedig a valóság az, hogy a múltban ilyen jelenségek nem voltak annyira elterjedtek, míg ma már egyértelműen jelen vannak.

"Ezért Magyarország azt a tanulságot tudja levonni, hogy következetesen ki kell tartania amellett: nem szabad megengedni hazánk átalakulását egy olyan világgá, amelyben ilyesmi megtörténhet"

- hangsúlyozta.

A kormányfő sikeresnek értékelte a december végén záruló soros magyar EU-elnökséget és ezzel kapcsolatban megjegyezte: a pikírt oldalvágásokat talán megspórolhatják, de - mint mondta - "ilyen elszigeteltséget" még életében nem látott, "itt volt a fél világ", Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét rendezték meg.

Kiemelte, hogy több mint ezer tanácskozás zajlott, és számos dokumentumot fogadtak el, ami azt mutatja, hogy óriási erőfeszítéseket és energiát fektettek a magyar elnökség sikerébe.

Jelezte: a magyar elnökség politikai és nem bürokratikus megközelítést alkalmazott, mert három fontos, nyitott politikai kérdés - az orosz-ukrán háború, a schengeni övezet ügye és a versenyképesség kérdése - is az európai asztalon volt ebben az időszakban.

A háborúval kapcsolatosan kifejtette, hogy a magyar elnökség számára gyakorlatilag lehetetlen volt bármilyen lépést tenni, mivel az Európai Unió tagállamai között jelentős és mélyreható véleményeltérések állnak fenn az orosz-ukrán konfliktus kezelésének stratégiáját illetően.

Kifejtette, hogy az egyik fél, amely jelenleg elsöprő többségben van, azt az álláspontot képviseli, miszerint ez a konfliktus Európa háborúja is, így aktívan részt kell venni benne. Ezzel szemben a másik nézőpont, amelyet Magyarország képvisel, úgy véli, hogy ez csupán két szláv nép közötti testvérháború, amit inkább izolálni kellene, semmint beleavatkozni, felnagyítani és tovább bonyolítani a helyzetet.

Ennek ellenére úgy vélekedett, hogy a helyzet komolysága megköveteli, hogy Magyarország békemissziókat és békekezdeményezéseket indítson. Ezeket a kezdeményezéseket különválasztottuk az európai uniós elnökségtől, ami ugyan vitákat generált, de mára senki sem kérdőjelezi meg, hogy Magyarországnak joga volt, ráadásul szerintünk kötelessége is, hogy békemissziókat indítson - tette hozzá.

A másik nyitott politikai kérdésnek a schengeni övezet ügyét nevezte, hangsúlyozva, hogy Románia és Bulgária csatlakozása nemcsak ennek a két országnak, illetve Magyarországnak jó, hanem egy európai probléma megoldását is jelentette, hiszen 13 éve blokkolták egyes tagállamok a bővítést.

Kiemelte, hogy a Romániával közös határ megszűnése új perspektívát és lehetőségeket nyújt Magyarország számára. A határátkelőhelyek számának növekedésével gyorsabb és egyszerűbb utazások válhatnak lehetővé, ami megkönnyíti a kapcsolattartást. Ennek következményeként várhatóan javulni fog az életminőség a határ menti térségben, így a helyi közösségek számára kedvező változások jöhetnek.

A beszélgetés során hangsúlyozta, hogy januártól Magyarország folyamatosan mozgósíthatja az összes határőrt és rendőrt az érintett határszakaszokon, ami különösen fontos támogatást nyújt a közrend védelmében tapasztalható létszámhiány orvoslásában. A kormányfő az EU-elnökség keretében kiemelte a harmadik jelentős politikai kihívást is, amely az európai versenyképesség csökkenésével kapcsolatos.

Emlékeztetőül: a budapesti EU-csúcson elfogadott versenyképességi paktum keretein belül világosan meghatározták a következő fél év feladatait és határidejét. Ennek célja, hogy megállítsák és visszafordítsák az európai versenyképesség csökkenését. Minden érintett fél számára rögzítették, hogy mit kell tennie a közös cél elérése érdekében.

Kifejtette, hogy korábban ilyen jellegű dokumentum nem készült, és hangsúlyozta, hogy jelentős eredmény, hogy a baloldali, főként szociális kérdésekkel foglalkozó Európában sikerült egy közös álláspontot kialakítani a piac, a tőke, a befektetések és a hatékonyság témáiban.

Ehhez kapcsolódóan kiemelkedő teljesítményként értékelhető, hogy a 27 agrárminiszter a magyar EU-elnökség keretein belül együttes európai álláspontot dolgozott ki az agrárpolitika 2027 utáni jövőjéről.

A magyar elnökség teljesítményének értékelésekor hangsúlyozta, hogy az idő megerősítette a magyar álláspontot: érdemes bátran kiállni a viták mellett, még akkor is, ha első pillantásra megoldhatatlannak tűnő kérdésekkel szembesülünk. Előre senki sem merte volna megkockáztatni, hogy a magyar elnökség alatt megvalósul a schengeni bővítés, létrejön egy versenyképességi paktum, vagy hogy az agrárminiszterek képesek lesznek közös víziót kialakítani Európa agráriumának jövőjéről – tette hozzá. Mindezek ellenére ezek a célok sikeresen megvalósultak.

Megemlítette, hogy az amerikai elnökválasztás után az európai elit továbbra is figyelmen kívül hagyja az új realitásokat. Pedig ha a január 20-án hivatalba lépő új elnök, Donald Trump, csak a tervei töredékét is megvalósítja, akkor a világ jelentős átalakulások küszöbén áll.

Orbán Viktor hangsúlyozta, ha komolyan veszik a megválasztott amerikai elnök üzeneteit, miszerint, ha nem javítanak az amerikai-európai kereskedelem Európának előnyös, Amerikának hátrányos arányain, akkor jön a "tariffs all the way", vagyis tarifák, ahogy "a csövön kifér".

Beszélt arról is, hogy a nyugati világ megítélése a migrációval, a családok védelmével, a hagyományos értékekkel és a genderkérdésekkel kapcsolatban jelentős átalakuláson megy keresztül. A gazdasági kapcsolatokkal, a háborús helyzetekkel és az ebből eredő szankciók iránti hozzáállás is drámai változásokon fog keresztülmenni.

"Érdemes lenne Európának rájönnie arra, hogy egy új realitásban fog élni, új dolgok fognak történni, olyanok, amelyekről korábban nem is álmodtak, legfeljebb a magyarok"

- hangsúlyozta.

Úgy tűnik, hogy egy jelentős átalakulás küszöbén állunk, ahol a háborús évek kihívásait végre hátrahagyhatjuk, és beléphetünk a béke korába. Magyarország számára ez egy régóta vágyott fordulat, hiszen a háborúk során a nyereség sosem lehetett biztos, hiszen számos földrajzi, politikai, gazdasági és katonai tényező gátolta ezt. A béke viszont a magyar nép számára igazi lehetőségeket teremt, és csak a békés együttműködés révén érhetjük el az igazi gyarapodást.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az orosz-ukrán háborúban minden humanitárius segítséget megadott az ukránoknak, de nem szállított soha fegyvert és nem is fog, továbbá pénzt sem ad fegyverekre.Ismertetése szerint a háború miatt másfél millió ukrán érkezett Magyarországra, nagy részük továbbment, a friss adatok szerint 80 ezren tartózkodnak most itt.

Elmondta, Magyarország segítette Ukrajnát az energiaellátásban, orvosok kiképzésében, általában az élet mentésében is. Magyarország folyamatosan tett békejavaslatokat, most is van egy karácsonyi tűzszünetre és tömeges fogolycserére vonatkozó magyar javaslat az asztalon - tette hozzá.

Orbán Viktor kifejtette, hogy a háború befejezésével lehetőség nyílhat az európai gazdaságot sújtó szankciók eltörlésére. Hangsúlyozta, hogy Magyarország álláspontja szerint a szankciókat minél előbb, széles körben, és ha lehetséges, teljes mértékben meg kell szüntetni. Ha ez megvalósul, akkor véget érhet az inflációs időszak, és elindulhat a gazdasági fellendülés, amely lehetővé tenné a jólét visszatérését Európában.

Közölte, Magyarország ezt az álláspontot képviseli az európai vitában, de komoly falba ütközik, mert rajta kívül egy-két országot leszámítva - és a nagyok mind a másik oldalon vannak - , ez a gondolat még nem érlelődött meg.

Rendkívül aggasztónak tartotta, hogy az Európai Parlamentben domináló pártok megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a dolgok a megszokott módon folytatódnak. Ráadásul a javaslatok között szerepel az is, hogy mindegyik tagállamot arra kellene ösztönözni, hogy az elkövetkező öt évben nemzeti össztermékének 0,25%-át Ukrajna támogatására fordítsa - emelte ki.

Kifejtette, hogy a javaslat alapján Magyarországnak évente 200 milliárd forintot kellene befizetnie, ami körülbelül egy félhavi nyugdíjnak felel meg. Ehelyett azonban sokkal fontosabb lenne arról diskurálni, hogy mennyi pénzt fordítsunk a béke megteremtésére.

Orbán Viktor értékelése szerint az amerikai választás eredménye összhangban van azzal a változással, ami az európai politikába is elkezdődött és a Patrióták képviselőcsoportjának megalakulásával új lendületet kapott.

Előállt az a helyzet, hogy van Brüsszel és annak van ellenzéke, van egy liberális elit és annak van egy ellenzéke - fogalmazott, megjegyezve az EP-ben született paktum eredményeként a Patriótákat minden, a parlamenti matematika szerint a frakciónak járó pozícióból kiszorították.

Kitért arra is, hogy Magyarországot napi egymillió euróra büntetik a határok őrzéséért, mert nem akar olyasmit, ami Magdeburgban történt, nem enged be migránsokat az országba.

Orbán Viktor kijelentette, hogy amennyiben a kormány úgy ítéli meg, hogy egy lényeges kérdés kerül napirendre, mint például a gazdaságpolitika megváltoztatása, akkor különféle politikai eszközöket vetnek be az átállás zökkenőmentessége érdekében. Ezen eszközök közül az egyik, talán a legnagyobb hatékonysággal bíró, a nemzeti konzultáció - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a nemrégiben befejezett nemzeti konzultáció középpontjában áll az új gazdaságpolitika, amely a gazdasági semlegesség és a konnektivitás stratégiájára épít. Ezen alapelvek mentén alakult ki egy 21 pontos gazdasági akcióterv, amely a jövőbeli fejlődést hivatott elősegíteni.

A nemzeti konzultáción 1 millió 252 ezer ember vett részt, ami egyértelműen jelzi, hogy a magyar közéletben élénk a dinamika és az érdeklődés - mondta. Hozzátette: ez a kormány számára rendkívül jelentős. "Ez az alap, amelyre támaszkodunk, ez adja nekünk az erőt" - emelte ki. Rámutatott: a nemzeti konzultáció befejezését követően olyan intézkedések várhatóak az új gazdaságpolitika keretein belül, amelyekre korábban még nem volt példa.

A munkaadókat segítik abban, hogy a fiataloknak támogatást nyújthassanak a lakbérek és a lakáskölcsönök fizetéséhez, a kisvállalkozások tőketámogatást kapnak, cserébe "hajlandóak voltak elfogadni" Magyarország történetének egyik legnagyobb béremelési programját, három év alatt ugyanis mintegy 40 százalékos minimálbér-emelést fognak végrehajtani - sorolta.

Kiemelte, hogy elengedhetetlen, hogy az egyetemisták mellett a munkásfiatalok is megkapják a szükséges támogatást, hiszen az ő munkájuk, szaktudásuk, elkötelezettségük és erőfeszítéseik is megérdemlik a figyelmet és az elismerést. A 4 millió forintos, kamatmentes támogatás nem csupán egy pénzügyi segítség, hanem egy fontos üzenet is, amely hangsúlyozza az értéküket – tette hozzá.

A következő év fontos fejleményeként szólt arról is, hogy nemzetgazdasági jelentőségű mérettel rendelkező beruházásokat adnak át

"Mindig számos beruházást bonyolítunk le, és jelenleg is pezsgő élet zajlik az országban. Azonban olyan projektekről, amelyek valódi minőségi és dimenzióváltást hoznak, ritkán hallani. Egy BMW-gyár megnyitása éppen ilyen különleges esemény."

- jelentette ki a miniszterelnök.

Emlékeztetett arra, hogy a világban csupán három-négy olyan ország létezik, ahol a három jelentős német autógyár termelése egy időben jelen van. Orbán Viktor a magyar iparpolitika jövőbeli irányvonalairól is beszélt, hangsúlyozva az infokommunikáció mellett az elektromobilitás fontosságát.

A következő évtized kulcsfontosságú kérdése az elektromobilitás terén az energiakészletezés kérdése – emelte ki. Amikor a villamos energiát túlnyomórészt megújuló forrásokból állítjuk elő, akkor az így nyert energia hatékony tárolása válik az iparág legjelentősebb innovációjává. Hangsúlyozta, hogy ez a magyar kormány álláspontja, és az elektromos autók eladásainak alakulása nem befolyásolja a stratégiai irányvonalat.

Magyarország szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a következő évben nagy akkumulátorgyárak kezdik meg működésüket, valamint hogy elindul az első kínai elektromos autógyár is a kontinensen - tette hozzá.