Orbán Viktor: Keddtől kezdve új fényben tündököl a nyugati világ.

Kedd reggeltől, Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése után minden meg fog változni, más nap kel fel a nyugati világ felett; véget ér egy keserű, nehéz, fájdalmas, kudarcokkal tarkított négy év: a demokrata kormányzás - mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor elmondta azt is, 2025 a középosztály megerősödésének éve lesz.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, a demokrata elnökség eleje is rosszul indult, "végül is csalással vették el az elnökséget Donald Trumptól". Ha 2020-ban nem csalnak, akkor Donald Trump maradt volna az elnök, és akkor nincs ukrán-orosz háború - mondta.

Kiemelte, hogy a demokratikus kormányzás lényegesen eltér a republikánustól; míg a republikánusok a nemzeti érdekeket helyezik előtérbe, addig a demokraták globális perspektívából közelítik meg a kérdéseket. Szerinte a demokraták a világot átszövő szervezetek, például a Soros-féle hálózatok révén érvényesítik politikai céljaikat. Bár ezek a hálózatok nem közvetlenül kormányzati entitások, mégis szoros kapcsolatban állnak az amerikai kormányzattal - tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a demokraták számára alapvető gazdasági érdekeik dominálnak, és politikai döntéseiket ezen érdekek irányítják. E közben a világot elárasztja a migráció, ami káoszhoz vezet, és felerősödik a genderkérdésekkel kapcsolatos zűrzavar. E helyzetben a hagyományos családoknak érdemes visszahúzódniuk, mivel "pride felvonulások, szivárványos zászlók, transznemű emberek, és nemváltó beavatkozások" uralják a közbeszédet. A világ már nem csupán férfiakból és nőkből áll, hanem számos, eddig ismeretlen identitásból. Rámutatott arra is, hogy a demokraták nem riadnak vissza a háborús eszközöktől sem céljaik érvényesítése érdekében, ahogyan azt az orosz-ukrán konfliktus kapcsán is láthattuk.

A véleménye szerint ennek csupán "az utolsó kicsi története" az, hogy a magyar kormány egyik prominens miniszterét, Rogán Antalt szankciós listára helyezték. Kiemelte, hogy ez a lépés soha nem látott módon megerősítette a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító miniszter politikai pozícióját a magyar kormányon belül. A szankciók mögött rejlő üzenet világos: ha egy nagyhatalom bünteti Rogán Antalt, aki a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős és a magyar nemzeti szuverenitás védelmének kulcsszereplője, az azt jelzi, hogy a munkáját hatékonyan végzi.

David Pressman, az Egyesült Államok eddigi magyarországi nagykövete kapcsán úgy fogalmaztak, hogy a demokrata adminisztráció egy "verőlegényt" küldött Magyarországra. Ennek a célnak az lett volna a lényege, hogy az országot belepréselje a globalista, liberális, demokratikus keretek közé, amelyek a migráció és a gender kérdéseit támogatják. Ezen kívül a stratégia része lehetett volna egy olyan megközelítés is, amely háborúval igyekszik "terjeszteni az igét" és a nyugati értékeket a globális színtéren.

Szerinte a problémák gyökere abban rejlik, hogy Magyarország nem olyan hely, amely a migrációt kívánja, hanem rendelkezik egy 1100 éves Kárpát-medencei hagyománnyal, saját történetével és küldetésével. Ez a múlt pedig nem engedi meg, hogy "érkezzen ide egy verőlegény Amerikából", aki azt állítja, hogy "holnaptól ez a föld már nem a tiétek", és hogy a világ másik feléből jövő emberek "majd jól ellakják" mindazt, amiért az itt élők évszázadok óta fáradtak és dolgoztak.

Értékelése szerint emiatt eleve kudarcra volt ítélve az amerikai nagykövet munkája, nem véletlen, hogy négy év alatt - meglehetősen példátlan módon - egyszer sem volt hajlandó találkozni a nagykövettel.

- jegyezte meg Orbán Viktor.

Arra is kitért: a magyarok családbarátok, nem tudják elfogadni, hogy a hagyományos családmodellt lenézik, gúnyolják és "helyette mindenfajta marhaságokat ajánlgatnak", a háború pedig eleve szemben áll Magyarország gazdasági és biztonsági érdekeivel.

Kiemelte, hogy Donald Trumppal egy különleges megállapodás áll fenn, amely szerint egy lenyűgöző, nagyszabású aranykor vár ránk az amerikai-magyar kapcsolatok terén. Ennek a korszaknak a hatásai a mindennapi életben, a "zsebekben és a családok pénzügyeiben" is tapasztalhatóak lesznek.

Szerinte a magyar gazdaság "már most januárban egy repülőrajtot tudott venni, és nekilendült" ahhoz, hogy ez megvalósuljon, elengedhetetlen volt Donald Trump amerikai választásokon aratott győzelme. Ennek következtében a béke perspektívája ismét közel került, lehetővé téve, hogy a három évnyi háborús pusztítás után végre az újjáépítés időszaka kezdődjön.

Amerikát felszabadította Donald Trump, Soros György ott elvesztette a csatát, a csapatai most visszahúzódtak Brüsszelbe. Nekünk, európaiaknak egyetlen célunk lehet: ki kell őket szorítani Brüsszelből - mondta Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, hogy amennyiben nem lépünk, Brüsszel új Washingtonná válhat, ahol az amerikai demokraták politikai irányvonala fog dominálni. Ez pedig ellentétes a európai és a magyar lakosság érdekeivel. Ennek fényében a 2025-ös év legfőbb külpolitikai céljaként a Soros-birodalom kiszorítását jelölte meg Európából.

Magyarország, amely mindig is bátran vállalta álláspontját a konfliktusok terén, valószínűleg az elsők között fogja kiszorítani a Soros által képviselt érdekeltségeket.

- kifejtette, hangsúlyozva, hogy bízik benne, Magyarország ezzel együtt nem marad magára.

Azt nyilatkozta, hogy várakozásai alapján ez jelentős vitákat fog kiváltani Brüsszelben, amelyeket alaposan le kell folytatni. Fontos, hogy világosan megmutassuk, hogy a Soros-féle hálózat európai jelenléte ellentmond az európai emberek érdekeinek.

A kormányfő a legfontosabb célnak azt nevezte, hogy el kell tőlük venni a pénzt, pontosabban nem kell nekik odaadni. "A Soros-hálózatot tekintélyes részben ma a brüsszeli költségvetésből finanszírozzák. Ezt mi nem tűrhetjük, ez a mi pénzünk is" - jelentette ki.

Orbán Viktor a legnagyobb korrupciós ügynek minősítette azt a helyzetet, amelyben szerinte "Brüsszel Soros György zsebében van". A kormányfő kifejtette, hogy "nyilvánvalóan megvásárolták a képviselőket és a brüsszeli bürokratákat, akik komoly döntéseket hoznak". Hozzátette, hogy Brüsszelben rendszeresen találkoznak a Soros-hálózat képviselőivel, akik már beépültek a rendszerbe.

Elmondása szerint a Soros-hálózat kiszorításában Magyarországnak példát kell mutatnia, a tavasz erről fog szólni.

December 31-én zárult le Magyarország uniós elnöksége, amelyről Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a sikerét még a politikai riválisok is elismerték Brüsszelben.

Felidézte, hogy amikor megkezdődött a magyar elnökség, csupán Magyarország emelte fel a béke szavát a Vatikánon kívül, míg mára már szinte mindenki a béke fontosságáról beszél. Ezért úgy értékelte, hogy sikerült a béke ügyét középpontba állítani, és folyamatosan napirenden tartani.

Elérkezett az a pillanat, amikor Donald Trump hivatalba lépésekor átadhatja a stafétát, és a feladat, amely az Egyesült Államok nagyságához illik, immár az ő vállára hárul - emelte ki.

A második lényeges eredményként említette, hogy Bulgária és Románia számára sikerült megszüntetni a schengeni határokat az Európai Unióval. Ez valóban jelentős erőfeszítést igényelt, amelyben nemcsak ő maga, hanem Bóka János és Pintér Sándor miniszterek is nagy részt vállaltak - emelte ki Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség időszakában elindultak Albánia uniós csatlakozási tárgyalásai, és a Nyugat-Balkán kérdését sikerült újra fókuszba helyezni az európai politikai diskurzusban, miután az eddigi prioritásokat jelentősen beárnyékolta az ukrán helyzet.

A gazdaság területén jelentős megállapodások születtek a versenyképesség témájában, ami azt mutatja, hogy Magyarország a méretéhez és súlyához viszonyítva kiemelkedően teljesített az európai elnökség ideje alatt - foglalta össze a helyzetet.

Figyelmeztetett: egy új korszak küszöbén állunk, így elengedhetetlen, hogy Brüsszel rugalmasan reagáljon a megváltozott körülményekre, különösen a háború, a béke és a szankciók kérdéseiben.

- jelezte, hozzátéve, hogy Brüsszelből egyelőre nincsenek biztató hírek, ehhez még szükség van egy-két hónapra.

Orbán Viktor azt mondta, Ukrajna uniós kapcsolódásában egyelőre sokkal több veszélyt lát, mint lehetőséget a magyarok szempontjából.

Arról értekezett, hogy amikor véget ér a szomszédos országban zajló háború, és a szankciós intézkedések is megszűnnek, akkor lehetőség nyílik arra, hogy "foglalkozzunk Ukrajnával". Ukrajna, mint az európai gazdaság szempontjából, "jelentős kihívást, sőt komoly fenyegetést" jelenthet.

Orbán Viktor kiemelte, hogy amennyiben a szomszédos országok az unióhoz való csatlakozásuk során a brüsszeli elképzelések szerint haladnak, akkor a magyar, lengyel és akár a francia gazdák is kénytelenek lesznek "bezárni a boltjaikat". Szükség van egy megfelelően szigorú szabályozási keretre ezen a téren.

A miniszterelnök hozzátette: Ukrajna nem tud megállni a saját lábán, nyugati pénzek nélkül "ez az ország ma nincs", az európaiba illeszthető gazdasági tevékenysége nem létezik, "romok vannak", míg az agráriumban, ahol termelés van, Ukrajna kifejezetten nem illeszkedik az európai gazdasághoz, hanem összeütközik vele.

A magyar gazdaság helyzetének elemzése során elengedhetetlen, hogy figyelmünket folyamatosan Ukrajnára és Brüsszelre irányítsuk - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy az idei a középosztály megerősödésének éve lesz.

- tette hozzá.

A kormányfő kiemelte, hogy legfontosabb célja a munkalehetőségek biztosítása mindenkinek. Kifejtette, hogy ez az év során reális célkitűzés. A 20 és 65 év közötti korosztályban a foglalkoztatottsági arány eléri a 81 százalékot, amellyel a kontinens ötödik-hatodik legjobb helyezését mondhatjuk magunkénak - tette hozzá.

Második célnak azt nevezte meg, hogy a fizetéséből mindenki fenn tudja tartani a családját - ez könnyebbé válik a béremelésekkel -, harmadiknak pedig azt, hogy mindenki úgy érezze, tud előrelépni.

Kiemelte, hogy bár „óvatos duhaj” a hozzáállása, mégis izgalommal tekint a 2025-ös év elé. A 2023-as év a háború által okozott nehézségek és az energiasokk következményeinek kezelésével telt, de mivel sikerült ezeket a kihívásokat kezelni, most jó alaphelyzetből indulhatunk neki az idei évnek – fogalmazott.

Kiemelte, hogy a magyar gazdaságpolitika sikerét a legnagyobb mértékben a magas energiaárak fenyegetik. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy Brüsszel elkerülje az árcsökkenéssel ellentétes szankciós intézkedések alkalmazását.

Felidézte: A Paks II. projekt várhatóan 2030 és 2032 között valósul meg, addig pedig "energiaellátásunk sebezhetővé válik", ami azt jelenti, hogy "az energiaárak drámai emelkedése komoly kihívást jelenthet gazdasági terveink számára".

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Török Áramlat védelme elengedhetetlen, mivel ennek zavartalan működése nélkülözhetetlen a gazdasági terveink megvalósításához. A miniszterelnök a földgázvezetéket a magyar gazdaság vitalitásának kulcselemeként említette.