Rachmaninov és Luiza Zan találkozása egy különleges zenei élményt ígér. Rachmaninov, a klasszikus zene óriása, akinek művei tele vannak érzelemmel és drámai mélységgel, és Luiza Zan, a kortárs jazz énekesnő, aki sajátos stílusával és hangzásával új színt
Rachmaninov románcai szerepeltek június 24-én a filharmónia kamarakoncertjének műsorán. Az op. 34, 26, 8, 14 a szerző legismertebb dalciklusaiból valók, melyekben a költői szövegek és a zenei kifejezés harmóniája ragadható meg. A válogatás dalai között szerepelt a 14., a híres Vocalise, melyet gyakran adnak elő zongoraszólóra, zenekarra vagy más hangszeres kísérettel.
A románcok lírai szövegei Puskin, Tyucsev és más neves költők tollából származnak. Rachmaninov dalciklusaiban ezeket a költői szövegeket olyan érzelmi mélységgel és gazdagsággal ötvözi, hogy a zene szinte életre kelti a verssorokat. A románcok stílusjegyei egyértelműen a romantika világát idézik, tele gazdag dallamokkal, kifejező érzelmekkel és erőteljes hatással. Rachmaninov mesterművei ezen a téren is kiemelkednek, magával ragadó módon tárják elénk a líra szépségét.
Luiza Zan elmondta: Szeretek "rejtetten" énekelni, személyes dolgokról... Leggyakrabban a szerelemről. Szeretek reményt adni az előttem állóknak, amikor énekelek. Optimistán és derűsen énekelni, még akkor is, ha a dalszöveg szomorú.
Milyen kár, hogy a dalok szövegének ismerete nélkül csak azok zenei köntösére hagyatkozhattunk, mert a művésznő eredeti orosz szöveggel adta elő őket. Így az előadás fő célja, a szerep lényegének megformálása, bár ennek szolgálatába állította minden adottságát és szerzett tudását, a Vocalize (Hangképzés) sorsára jutott. Pedig a hangjával csodát csinált, majdnem megértettük. Érzelemtől gazdag, szenvedélytől átfűtött, ugyanakkor lírai szépségekben bővelkedő éneklése rabul ejtette a hallgatót. A gyönyörű, meleg piano hangadás, a kétségbeesett hangulat hangi realizálása, a hozzá kapcsolódó, kevés, de annál kifejezőbb gesztus mind ennek a szolgálatában állt.
A zongoránál Sántha Huba ül, akinek muzikalitása és stílusa páratlan. Halmos tanár úr öröksége, a biztonság és az arányérzék, továbbra is velünk él, átitatva minden egyes dallamban, amit Huba játszik.
Néhány nappal ezelőtt egy különleges orgona-zongora duó lépett színpadra. Az orgona, hála a sorsnak, dominálta a zongorát, mivel a zongorista túlzásba vitte a primavistát. Ennek következtében a hangszer-ünnepelt duó teljesítménye nem vált igazán emlékezetessé.
