A megszokott irodalomórák helyett most egy különleges élmény vár ránk: a versszínház varázslatos világába lépünk be. Itt a versek életre kelnek, és a szavak táncra perdülnek a színpadon. A klasszikus költemények mellett kortárs alkotások is megjelennek, m
A költészet napján nem a megszokott irodalomórák keretein belül, hanem egy különleges színházi élmény keretében invitáljuk Önöket. Olyan előadásokat kínálunk, melyek repertoár-szerűen, egész évben megtekinthetők, és amelyekben a versek ragyogóan kerülnek a középpontba. Fedezze fel a líra varázsát a színpadon!
A Radnóti Színház története a kezdetektől fogva szorosan összefonódik a költészettel, hiszen elődjét, az Irodalmi Színpadot, Bálint András irányította, aki nemcsak neves színész, hanem szenvedélyes versmondó is. Nem meglepő, hogy a repertoárjában kiemelt helyet kapnak a költők és az általuk megfogalmazott gondolatok. A Kosztolányi színpadán Bálint András folytatja a negyven évvel ezelőtti Boldog, szomorú dal esttel megkezdett művészi utat, egyfajta portrét rajzolva a költészet világából. (A darabról készült kritikánk itt olvasható.) Emellett Pál András és Rozs Tamás is mélyen elmerülnek a versek világában: a Kezdhetek folytatódni című előadás Petri György életművére fókuszál, míg a Most, mikor a vers divatba jött a kortárs magyar líra legszebb darabjait vonultatja fel.
A Pagony Kiadó antológiájából, a Szívlapátból két lenyűgöző előadás született. Az egyik Debrecenben valósult meg Mercs János rendezésében, míg a másik egy részvételi jellegű esemény volt, amelyet Igó Éva és Zoltán Áron vezetett. A kötet válogatása mellett az előadások nem csupán egy ízelítőt nyújtanak a kortárs magyar költészetből, hanem egy valódi kaput nyitnak az érdeklődők számára, lehetőséget adva a mélyebb felfedezésre is. A produkciók valóban felkeltik a figyelmet, hiszen bemutatják, hogy a versek nem csupán bonyolult szövegek, hanem a kortárs költők gondolatai, érzései rólunk, a mindennapi életünkről szólnak. A VerShaker, amely nem klasszikus színházi előadás, hanem egy izgalmas beszélgetéssorozat, szintén kiemelkedő élményt nyújt. Zoltán Áron kezdeményezése révén a költőkkel és előadóművészekkel folytatott diskurzusok igazi kincsek, amelyeket bármikor visszanézhetünk a YouTube-csatornán, így a közönség számára mindig elérhetőek a gondolatok és inspirációk.
Bárhogy is nézzük, a lényeg változatlan: a Toldi történetéről van szó. Arany János klasszikus elbeszélő költeménye 2012-ben nyerte el újra életét Horváth Csaba rendezésében, amikor a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves fizikai színházi rendező-koreográfus osztálya bemutatta. Ma, 13 év elteltével, az előadás még mindig a rendező társulatának kínálatában szerepel, és már három generáció szavalja Arany szavait. A Pesti Színházban látható változatban Csőre Gábor egyedül küzd a testvérével, farkasokkal és cseh vitézekkel, és lassan már a 150. alkalommal bizonyítja, hogy a szavak, a tettek és az animáció ereje egyesíti őt a hősies küzdelemben.
Várady Szabolcs és Mácsai Pál állította össze azt a közel száz verset, amelyek az Örkény Színház "Anyám tyúkja" című produkciójában csendülnek fel. 2014 óta a magyar irodalom klasszikusai kelnek életre a színpadon, ahol a színészek mellett a közönség is néha halkan visszamormolja az egykor tanult sorokat. Ezzel nemcsak a színpadi élményhez járulnak hozzá, hanem azt is bizonyítják, hogy a memoriterek mélyen beágyazódtak a magyarság kulturális örökségébe.
Egy újabb felejthetetlen előadás, amely nem véletlenül kapta a legendás jelzőt – hiszen az Én, József Attila (Attila szerelmei) 2012 óta hódít a színpadon. Az új színész- és nézőgenerációk folyamatosan frissítik a darabot, így az mindig aktuális marad. A Madách Színházban bemutatott musical részletesen bemutatja a költő életének kulcsfontosságú pillanatait, életre keltve az első és az utolsó szerelmet – Vágó Mártát és Kozmutza Flórát. A történet visszarepít bennünket az 1920-as és '30-as évek budapesti irodalmi világába, felfedi Illyés Gyulával való barátságát, és megmutatja, hogyan születtek meg a József Attila által írt csodálatos versek.
A magyar irodalom egyik legvitatottabb kérdése, hogy a Szabad ötletek jegyzéke publikálható-e. A Magyar Elektronikus Könyvtárban is elolvasható művet sokak véleménye szerint soha nem szabadott volna a közönség elé tárni, hiszen egy ember világának azon mélységeit tárja fel, melyek talán jobb, ha sosem kerülnek napvilágra, míg mások azt vallják, hogy a szöveg hozzásegít a versek értelmezéshez. A műben József Attila elfojtott vágyait, állandósult kétségeit, félelmeit és a hatalmas szeretetéhségét artikulálja, hol halkan, hol üvöltve, hol kételyekkel telin, hol határtalan zsenitudattal, de minden szavában pőrén és őszintén tárja fel önmagát. Jordán Tamás verziója már klasszikus, Sütő Andrásé friss, de klasszikus lehet.
Az én édes hazám, a veszprémi Kabóca Bábszínház Kocsis Pál rendezésében egy különleges előadást kínál - ahogy a címe is sejteti - kortárs költők hazaverseiből formálva. Magyarország földje, lakói, nyelve, emlékei és történelme mindannyiunk számára fontos, s gyakran mélyen személyes kapcsolatot ápolunk velük, mintha csak egy szeretett édesanyával tennénk. A színpadon feltűnő négy generáció tagjai is ezt a bonyolult érzelmi palettát tükrözik: aggódnak, ostoroznak, unják, magasztalják, pellengérre állítják, dicsőítik, vádolják, haragszanak – mindezt persze mindig az országért, sosem ellene.
A "Barátomhoz" című előadás egy különleges levelezés nyomán született, amely Arany János és Petőfi Sándor barátságát idézi fel. A színpadon egy verses és zenés, intim, ugyanakkor humorral átszőtt párbeszéd bontakozik ki, ahol a magánélet, politika, pénz és közélet szövevényes kérdései mellett a költészet megújításának merész elképzelései is teret nyernek. Az előadás varázslatosan ötvözi a lírát és a prózát, lehetőséget teremtve a nézőknek, hogy belemerüljenek a két nagy költő szellemi világába. Részletes kritikánk az előadásról itt olvasható.
Radnóti Miklós halála, életének utolsó évei, valamint Gyarmati Fannival való kapcsolata olyan lényeges elemei a magyar történelemnek és irodalomnak, amelyeket nemcsak fontos megismerni, hanem érdemes is mélyebben feltárni. Gyarmati Fanni, aki 102 éves koráig hűségesen megőrizte emlékét, egy különleges szálat fűz a költő életéhez, és az ő kapcsolatuk nem csupán egy romantikus történet, hanem egy olyan emberi dráma, amely a sorsszerűség és az elkötelezettség jegyében bontakozik ki. Vecsei H. Miklós és a különböző művészeti ágak képviselőiből álló QJÚB Ázott hajában hét halott bogár ragyog című koncertszínházi előadása szintén megvilágítja a háborúk árnyékában születő művészet és a fiatal magyar művészek küzdelmét. Az előadásban a Krisztusi kereszt szimbolikája, a szabadság és a teher keresése összefonódik, és a nézők számára egyfajta mélyebb betekintést nyújt a múlt és a jelen közötti összefüggésekbe. Ezen történetek és élmények feltárása nem csupán a művészet, hanem a magyar identitás szempontjából is elengedhetetlen, hiszen a múlt árnyaival való szembenézés lehetőséget ad a jövő építésére is.
Sziveri János, a vajdasági költőzseni, akinek tragikus sorsa mély nyomot hagyott a magyar irodalomban, 2024-ben ünnepelte volna a 70. születésnapját. Művei, melyek ma is égetően relevánsak és egyedi humorral átszőttek, életre kelnek az Elmecirkusz című előadásban, amelyet Szorcsik Kriszta és Zoltán Áron álmodtak színpadra. Az alkotók közötti kölcsönhatás folyamatosan fedi fel a szövegek, formák és saját érzékeny határaikat, miközben maguk és a közönség előtt is egyre inkább megnyílnak. Az előadás intim közelsége nem csupán egy szellemi utazás, hanem egy lélekemelő élmény is, amely akár fizikai síkon is hatással lehet ránk – de ne aggódj, nem fog fájni!
A Fitos Dezső Társulat új előadása, a Kamaszodók a kamaszlét határhelyzeteit, a kamaszokat foglalkoztató kérdéseket, bonyolult kapcsolatrendszerüket, a közösséghez, szülőkhöz való viszonyukat állítja középpontba. Az előadás mottója: "Nagy a világ és én félek, szorongatnak a miértek. Lázadásom határt keres, légy szigorú s közben szeress! Bármily nehéz, nézz rám büszkén! Szeress úgy is, ha szúr a tüském!" Az Andrássy Réka A kamasz dala című verséből származó részlet jelzi, hogy a Kamaszodók összművészetiségéhez az irodalom is hozzájárul, az előadásban Andrássy Réka, Ágai Ágnes, Krusovszky Dénes, Lackfi János és Mile Zsigmond verseiből hangzanak el részletek.
