A kutatók felfedeztek egy rendkívül különleges csillagközi objektumot, amely még a tudomány határait is megkérdőjelezi.

A kutatók úgy vélik, hogy a fémek eredete valószínűleg az üstökösök ritka vegyületeiből vagy azok felszíni aktivitásából származhat, de az ok részletei még mindig rejtélyesek maradnak.

A nikkel folyamatosan jelen volt a 3I/ATLAS aktivitásának során, míg a vas csak akkor kezdett el megjelenni, amikor az üstökös közelebb került a Naphoz. Általában az üstökösök ilyen távolságban túl alacsony hőmérsékleten vannak ahhoz, hogy a nehézfémeket tartalmazó ásványok elpárologjanak.

"Ez rendkívül rejtélyes" - írták a tanulmány szerzői, megjegyezve, hogy a ferde nikkel-vas arány megkérdőjelezi az üstökösök kialakulásának és aktivitásának eddigi modelljeit.

A kutatócsoport megállapítása szerint a szokatlan fémek forrása lehet a ritka fémvegyületek, az üstökös felszínén található apró, forró pontok, az eredeti kémiai összetétel, vagy akár a szén-oxidok magas koncentrációja is. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a 3I/ATLAS viselkedésének pontos okai továbbra is rejtélyesek, ami rámutat arra, hogy a csillagközi üstökösök mennyire eltérhetnek a saját Naprendszerünkben található társaiktól – olvasható a DailyMail tudósításában.

A 3I/ATLAS a harmadik olyan csillagközi objektum, amelyet a Naprendszerünkön áthaladva észleltek. Az első ismert látogató, az 'Oumuamua, 2017-ben bukkant fel, ezt követően 2019-ben a 2I/Borisovot is felfedezték.

"A 3I/ATLAS egy másik csillagrendszerben keletkezett, és valahogyan kilökődött a csillagközi térbe" - áll a NASA közleményében - "Több millió vagy akár milliárd éven át sodródott, amíg nemrégiben megérkezett a mi Naprendszerünkbe" - tette hozzá.

A korábbi kutatások során a csillagászok körülbelül 20 üstökösben fedeztek fel nikkelt és vasat a Naprendszer területén. Azonban az itt található fémek mennyisége lényegesen alacsonyabb volt, és általában a Nap kémiai összetételéhez hasonló arányokat mutattak. Az újabb tanulmányok különböző mechanizmusokat kínálnak a fémek jelenlétének magyarázatára, például a nikkelben gazdag apró szemcsék túlhevülését vagy a karbonil vegyületek szublimációját. Az olyan csillagközi üstökösök, mint például a 3I/ATLAS, kivételes lehetőséget biztosítanak a Naprendszeren kívüli üstökösök kémiai elemzésére.

A nikkelt a 3I/ATLAS üstökös a Naptól 361 millió mérföldnyi távolságban azonosította, még mielőtt más elemek, mint a vas vagy a cianogén, megjelentek volna a kómájában. Ez a felfedezés arra utalhat, hogy az üstökös különleges kémiai összetétellel bír, ami összhangban áll a korábbi megfigyelésekkel, amelyek szokatlanul magas szén-dioxid-víz arányt mutattak. Ezen kívül a kutatócsoport arról is beszámolt, hogy először észlelték a vas jelenlétét 246 millió mérföldes távolságban.

A nikkel-vas arány mérésével a Naptól való különböző távolságokban, valamint a Naprendszer üstököseivel és a 2I/Borisov üstökössel való összehasonlítással a tudósok azt remélik, hogy megállapíthatják, hogy a 3I/ATLAS valóban egyedülálló-e. Az eredmények átformálhatják a csillagközi üstökösök kialakulásának és a fémek viselkedésének megértését a világűr hideg tartományaiban.