A kormány a salátatörvény keretein belül zöld utat ad a tarvágásoknak.
Április 22-én, a Föld napján, az igazságügyi miniszter egy rendkívül bonyolult törvényjavaslatot terjesztett elő, amely jelentős módosításokat javasol a környezet- és természetvédelem szempontjából kulcsfontosságú jogszabályokban. Ez a lépés komoly aggodalmakat vet fel, mivel tovább gyengítheti hazánk természeti értékeinek védelmét. A javaslat számos fontos természetvédelmi hatósági eljárást ellehetetlenítene, és lehetőséget adna a tarvágások szélesebb körű alkalmazására a természetes erdőkben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány közös levélben fejezték ki tiltakozásukat a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek, hangsúlyozva az ügy fontosságát.
A Föld napján, a környezetvédelem szempontjából legfontosabb világnapon Tuzson Bence igazságügyi miniszter benyújtotta azt a 258 paragrafusból álló salátatörvény-javaslatot, amely számos ponton veszélyeztetné a természeti környezetünk védelmét szolgáló jogszabályokat. Ez a rendkívül összetett törvényjavaslat a várható veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatosan került a döntéshozók elé. Fő célja, hogy a háborús helyzet alatt bevezetett ideiglenes intézkedéseket jogi értelemben véglegesítse, vagyis jelentős részét integrálja a normál jogrendbe. A javaslat módosítja a legkülönfélébb jogszabályokat, és nem kíméli se a környezetünk általános védelmét, se a védett területeinkre vonatkozó szabályokat, miközben lehetőséget adna a tarvágás fokozására természetes erdeinkben. Különösen aggasztó, hogy a javaslat olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek még a veszélyhelyzet idején sem voltak jelen a hazai jogi keretek között. "A jövő generációk életminősége azon múlik, hogyan bánunk ma a természet kincseivel. A gyermekeink, unokáink erdeit nekünk kell felnevelnünk" - emelte ki Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
Bár a törvényjavaslat indoklása meglehetősen tömör, a természetvédő közösség aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javasolt intézkedések célja a hírhedt "tűzifarendelet" bizonyos, a tarvágást elősegítő rendelkezéseinek törvénybe iktatása lehet. Az olyan intézkedések, amelyek korábban veszélyhelyzeti rendelet keretein belül valósultak meg, most a normál jogrendbe való átültetésre kerülhetnek, holott 2022-ben jelentős társadalmi ellenállást váltottak ki. A felháborodás következtében a kormány három évvel ezelőtt visszakozott, és az agrárminiszter 5/2022. (VIII. 16.) AM utasításában korlátozta a tűzifarendelet érvényesítését az állami erdők vonatkozásában. Azonban ez a korlátozás a jelenlegi törvényjavaslat hatálya alá már nem tartozna, így a tarvágás véglegesen zöld lámpát kaphat.
A tűzifarendelet nemcsak hazánkban, hanem más területeken is problémásnak bizonyult: tavaly egy különleges eset nyomán az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a veszélyhelyzeti rendelet egyik rendelkezését. Az erdőfelújítással kapcsolatos döntésében lényegében hangsúlyozta, hogy még a rendkívüli jogi helyzet sem szolgálhat mentségül az erdeink védelmét garantáló jogszabályok gyengítésére.
"Fontos hangsúlyoznunk, hogy az erdők természeti és gazdasági jelentősége mellett egyre komolyabb társadalmi figyelem irányul a fenntartható erdőgazdálkodásra. Megítélésünk szerint a tervezett módosítások olyan megoldásokat tesznek lehetővé az erdők gazdasági hasznosítása terén, melyek nem csupán a természeti állapot leromlásának veszélyét hordozzák magukban, de jelentős társadalmi elégedetlenséget válthatnak ki, mind a szabályozás, mind az erdőgazdálkodók vonatkozásában" - hívta fel a figyelmet Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
A közelmúltban nem a tűzifarendelet jelentette az első lépést az Alaptörvény ellen, amely az erdeink védelmét veszélyezteti. Már a 2017-es erdőtörvény módosítása is olyan rendelkezéseket tartalmazott, amelyek a mostani törvényjavaslathoz hasonlóan a tarvágás egyszerűsítését célozták meg. Ezeket a jogszabályokat az Alkotmánybíróság korábban szintén érvénytelenítette.
A természetvédők korábban is tiltakoztak a 2009-ben széles körű szakmai konszenzus mentén megalkotott erdőtörvény csorbítása ellen: 2013-ban és 2017-ben is határozott politikai törekvések irányultak arra, hogy a vágásos erdőgazdálkodás korlátait fellazítsák.
"Ma már alig találunk háborítatlan, természetes erdőket hazánkban, a megmaradt néhány, értékes erdőfoltot pedig minden eszközzel kötelességünk lenne megóvni a környezetünk és saját magunk védelmében. Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik - még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek. Teljes mértékben ellenezzük, hogy ezzel a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait" - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
A salátatörvényben szereplő javaslatok mellett számos egyéb aggályos rendelkezés is fellelhető: például megszűnne a természetvédelmi hatóság kompetenciája abban a kérdésben, hogy mely tevékenységek veszélyeztetik a védett területeket. Továbbá, komoly problémát jelentene, ha a Parlament elfogadná azt a törvénymódosítást, amely csökkentené az erdők védelmét szolgáló, a fakitermeléseket is ellenőrző bejelentési eljárás határidejét.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány ezért a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött levélben tiltakoztak a törvénymódosítások ellen.
