Bács-Kiskun vármegyében egy sikkasztás miatt elítélt polgármester került a figyelem középpontjába.

A bírósági határozat alapján a nagyközség korábbi polgármestere, mint elsőrendű vádlott, 2017 február végén 1 millió 450 ezer forintot vett fel a település házipénztárából, amely utólagos elszámolású előlegként került kiadásra. Néhány hónappal ezt követően egy ismerősének javasolta, hogy vállalja el egy újonnan alapítandó egyesület elnöki posztját, és ezzel együtt ígéretet tett arra, hogy a szervezet számára 1 millió 450 ezer forint visszatérítendő támogatást biztosít.

A szervezetet nem hozták létre, ugyanakkor a volt polgármester a valótlan tartalmú támogatási szerződés felhasználásával elszámolt az összeggel az önkormányzat felé. Minderre akkor derült fény, amikor 2019-ben a nagyközség újonnan megválasztott polgármestere észlelte, hogy

A támogatási összeget az önkormányzat számára nem utalták vissza a megadott határidőn belül.

A korábbi polgármester ekkor ismerőse közvetítésével visszafizette az önkormányzatnak a teljes összeget. Az elszámolás elmaradását pedig egy, a fizetési határidő hosszabbítását érintő, visszadátumozott és hamisított támogatási szerződés-módosítással próbálta meg indokolni.

a mögöttük álló valóságról mit sem tudtak. A volt polgármester tehát ügyesen manipulálta a helyi adminisztrációt, kihasználva az állásukért aggódó pénztárosok félelmeit. Az eljárás során olyan kiadási pénztárbizonylatok készültek, amelyekben a feltüntetett összegek és a kifizetések nem egyeztek meg a tényleges pénzmozgásokkal. A gyanútlan önkormányzati dolgozók, akiket különféle nyomásokkal és ígéretekkel befolyásolt, aláírták ezeket a dokumentumokat, tudtukon kívül hozzájárulva a jogsértésekhez. A helyi közszolgáltatás integritása így súlyosan sérült, és a közpénzekkel való felelőtlen bánásmód komoly következményekkel járhat.

Azokon a tételeken szereplő összegek valójában sosem kerültek kifizetésre.

A közlemény szerint a volt polgármester 2019-ben, a választások előtt, összesen 2 millió 808 ezer 300 forintot kellett elszámolnia az önkormányzat felé. Ennek kapcsán két egyesület számára támogatás kifizetését kezdeményezte. Pénztárosát, aki a másodrendű vádlott, arra bírta, hogy a kedvezményezettek részére valótlan kiadási bizonylatot állítson ki. Az egyik egyesület vezetőjével nem állapodott meg előzetesen a támogatásról, a szükséges szerződést nem is írta alá, sőt, a támogatás összegét sem kívánta átvenni. Ennek következtében a volt polgármester a mandátuma lejárta után visszafizette a pénzt az önkormányzatnak.

Az ítélethirdetést megelőzően az elsőrendű vádlott védője elmondta: a volt polgármester a felvett összegeket gyakorlatilag jogszerűen, saját hatáskörében eljárva és az önkormányzat céljai érdekében használta fel. Kiemelte, hogy sem a nyomozati szakaszban, sem a bíróságon nem merült fel olyan bizonyíték, amely ennek az ellenkezőjét támasztaná alá, ezért védence felmentését kérte.

A volt polgármester az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy a vádakkal ellentétben soha nem követte el azokat az állításokat, amelyekkel megvádolták. Kijelentette, hogy soha nem használta fel az önkormányzat pénzét saját érdekeire, és ennek tükrében kérte a felmentését.

Az ügy másodrendű vádlottja a tárgyaláson nem vett részt, de védőügyvédje hangsúlyozta, hogy védence a bűnösségét, a hamis magánokirat felhasználásának vétségét elismerte. Kárpátiné Garaczi Anita bíró a volt polgármestert sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt 510 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, míg a másodrendű vádlottat hamis magánokirat felhasználása miatt egy év próbára bocsátotta. A bíró továbbá kötelezte mindkét vádlottat a több mint 300 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet meghozatala során a bíróság mindkét vádlott esetében súlyosító tényezőként értékelte a bűncselekmények többszörösségét, a folytatólagos elkövetést, valamint a társas együttműködést. Emellett figyelembe vette azt is, hogy a vagyon elleni bűncselekmények már évek óta tartottak. Az elsőrendű vádlott esetében különösen hangsúlyos volt a kezdeményező szerep, továbbá az, hogy hivatalos pozícióját kihasználva valósította meg a bűncselekményeket.

Enyhítő körülményeik között mindkettőjük esetében figyelembe vette a büntetlen előélet meglétét, a hosszú időtartamot, amely a büntetőeljárás során eltelt, valamint az elsőrendű vádlott esetén azt, hogy a kárt maradéktalanul megtérítette. A másodrendű vádlott esetében pedig a "tényfeltáró beismerő vallomás" is mérlegelésre került.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész és a másodrendű vádlott védője három nap gondolkodási időt kért,

míg az elsőrendű vádlott és védője valamennyi vádpontban a teljes felmentés érdekében fellebbezést jelentett be. A volt polgármester a 2014-es helyhatósági választáson függetlenként győzött, és 2019-ig vezette a Bács-Kiskun vármegyei, Kecskemét környéki nagyközséget.