A forint drámai mélyrepülésbe kezdett, míg a lengyel zloty a magasságokba emelkedik.
A forint már hónapok óta töretlenül gyengélkedik a főbb devizák viszonylatában. Különösen az euróhoz képest mért árfolyam a legfigyelemreméltóbb, hiszen az a 415-ös szint körül mozog, ami a leggyengébb forintot jelenti két év óta.
A forint helyzete Európában egyértelműen különleges, hiszen a lengyel zlotyval összevetve is rekordmélységekbe süllyedt.
A forint 2022-es drámai összeomlása az energiaválság következményeként következett be, de ez a folyamat már négy éve tartó gyengülő trendet tükrözött. Az MNB beavatkozásának köszönhetően azonban egy erősödő tendencia kezdett kibontakozni, amely tavaly nyárig meg is maradt.
Ekkor az euró 430 forint fölötti szintről 370 alá került: úgy tűnt, hogy lezajlik a forint rég várt stabilizációja.
A helyzet nem éppen így alakult: tavaly óta fokozatosan gyengült a forint, és ez az idén még inkább felgyorsult. Sokan azt várták, hogy a 400-as árfolyam komoly áttörési pont lesz az euró számára, hiszen egyrészt ez egy jelentős lélektani határ, másrészt pedig a Magyar Nemzeti Bank is kifejezte, hogy nem kívánja tolerálni a forint további gyengülését.
A közelmúltban a szint sajnálatos módon csökkent, ami a technikai elemzés elvei alapján természetes következményként a forint gyengülésének felgyorsulását vonja maga után, miután az árfolyamban a támasz nem bizonyult megfelelőnek.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy az MNB beavatkozása nem volt elegendő ahhoz, hogy megőrizzük a forintba vetett bizalmat, ami elengedhetetlen lett volna a 400-as szint erős oldalára való visszatéréshez. Az utolsó kamatdöntés során ugyan említést nyert a külső kockázatvállalási hajlandóság csökkenése, azonban ennek általános hatása elmarad a várttól. Érdemes megjegyezni, hogy a lengyel zloty és a román lej helyzete nem tükrözi ezt a tendenciát; sőt, a zloty történelmi csúcsot ért el a forinthoz képest, ami tovább fokozza a forint gyengeségét.
Közben megállt a dollár erősödése az euróval szemben, ami az amerikai elnökválasztás után indult be. Az euró/dollár árfolyama már két éve stabilan 1,05 körüli szinten mozgott: bár időnként aláesett ennek az értéknek, viszonylag hamar visszapattant, így a dollár nem alakított ki középtávú erősödő trendet. A dollár/euró árfolyama továbbra is a két éve fennálló sávban maradt.
A novemberi hónap során kialakult egyfajta feszültség a piacon, amely szerint az amerikai központi bank, a Fed, hosszabb időre magasan tarthatja a kamatszintet. Ez a várakozás azonban nem volt teljesen megalapozott: a Fed világossá tette, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatódik, hiszen az amerikai gazdaság stabil, az infláció pedig nem indokolja a 4 százalékot meghaladó kamatszint fenntartását.
A dollár kamatai valószínűleg tartósan nem emelkednek az euróhoz viszonyítva, ami kulcsfontosságú tényező volt a dollár erősödésének hátterében.
A forint gyengülése mögött nem csupán általános külső tényezők állnak, hanem inkább a magyar gazdaság belső problémái, valamint a folyamatos leértékelődés következtében kialakult bizalomvesztés játszik kulcsszerepet.
A magyar fizetési mérleg ugyan többletet mutat, de a gazdasági növekedés egyelőre nem indult meg, a költségvetés helyzetét sem ítéli a piac megnyugtatónak egyelőre, és ami a legfontosabb: az uniós pénzek tartós elmaradása, a kormány konfrontációja az uniós vezető szervekkel ugyancsak visszaveti a befektetői bizalmat.
A jelenlegi helyzetben nem látszik, hogy mi fordíthatná meg a forint gyengülő trendjét, ugyanakkor van lehetőség erre.
Előfordulhat, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beavatkozik a piaci folyamatokba, ami megakadályozhatja a forint gyengülésének folytatódását. Ha sikerülne az euró árfolyamát 400 forint alá szorítani, akkor a korábbi kereskedési sáv helyreállítása is reális lehet, ami kedvezően befolyásolná a piaci bizalmat. Ezzel kapcsolatban a piacon kockázatként értékelhetik a közelgő jegybankelnök-váltást, mivel egyelőre nem világos, hogy az új vezetés hogyan fog állni a forint stabilitásának megőrzéséhez.
