Szemétből kincs: a mémrészvények forradalma az amerikai tőzsdén Az amerikai értéktőzsde világát nemrégiben egy új jelenség, a mémrészvények hódították meg, amelyek a közösségi média erejének köszönhetően szinte pillanatok alatt hihetetlen népszerűségre t

A mémcoinok után megérkeztek a mémrészvények is! Az új trendben egyes befektetők tudatosan elhagyták a stabil hozamokat kínáló vállalatokat, mint például a "magnificent seven", és inkább a volatilis, sokszor alulteljesítő részvények felé orientálódtak. Ezt a jelenséget mémrészvényeknek hívják. De mi áll e mögött a különös választás mögött, és mennyire kockázatos ez a spekulatív irányvonal?

2025-ben a "hét mesterlövész" (angolul: "magnificent seven"), azaz a hét legjobban profitáló amerikai cég részvényei helyett jobban tesszük, ha a "veszteséges 858" cégre figyelünk - legalábbis a The Wall Street Journal cikke szerint.

Az írás felhívja a figyelmet például arra, hogy a 14 olyan vállalat közül, amelynek a részvényei április óta megtriplázták az értéküket, tíz, azaz több mint a háromnegyedük, egyáltalán nem termelt nyereséget. Emellett elemzők azt is észrevették: az elmúlt időszakban az amerikai részvénypiacon 858 olyan cég kereskedett, amely egyáltalán nem termelt profitot. Mégis, átlagban 36 százalékkal nőtt részvényeik érteke.

"Ez még mindig nem a "repülj rá a szemétre"-effektus, viszont az tisztán látszik, hogy sok részvénymozgás mögött nem a diszkontált cash flow előnyeinek fegyelmezett végiggondolása áll" - mondta a The Wall Street Journalnak Steve Sosnick, az Interactive Brokers vezető elemzője.

Szakértők szerint azonban még messze vagyunk a klasszikus mémrészvények visszatérésétől, tehát attól az állapottól, amikor a nullához közelítő jegybanki alapkamat, illetve a gazdaságélénkítő állami költekezés a "junk" (azaz "szemét") kategóriájú részvények keresletét megnövelte. Azonban mégis egyfajta reneszánsza tapasztalható a mémrészvényeknek is nevezett extrém pénzügyi diszkont-termékeknek.

Az online kereskedelmi platformokon manapság egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a vállalatok, amelyek alacsony alaptőkével és gyenge bevételi mutatókkal bírnak, mint például a Cyngn, amelynek részvényei híresen ingadozó árfolyamokkal rendelkeznek. Ezzel szemben az Avis autókölcsönző vállalat részvényei kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, hiszen idén április óta szinte megduplázták értéküket, ezzel a legnagyobb nyertesek közé emelkedve a piacon.

Bár a jelenség első ránézésre különlegesnek és a mémcoinok excentrikus piaci mozgásához hasonlónak tűnhet, mögötte mégis logikus magyarázat húzódik. Az utóbbi hónapokban a részvénypiac dinamikája már nem csupán a hét nagy techóriás, illetve a szektor kiemelkedő részvényeinek irányítása alatt áll. Az amerikai tőzsdén sokkal több vállalat szerepel, amelyek teljesítménye figyelemre méltó. Ezen kívül a részvénypiac általános fellendülése figyelhető meg, mivel a piacok már beárazni látszanak Trump vámháborújának következményeit, amelyek várhatóan kevésbé lesznek drámai, mint ahogy azt előre sejteni lehetett. Az amerikai gazdaság jelenlegi helyzete szinte ideális: a GDP növekszik, az infláció alacsony szinten stagnál, és a jegybank, azaz a Fed fokozatosan, mégis folyamatosan csökkenti az alapkamatot. Ennek következtében a részvénypiac szárnyalni kezdett, teret adva a gyengébben teljesítő cégeknek is. Ez lehetőséget kínál a kísérletező kedvű befektetők számára, ugyanakkor az új belépők és az eddig alulteljesítők számára is.

Ehhez hozzájön még egy tényező: az is logikus ugyanis, hogy, amikor egy sokáig rosszul teljesítő részvény egyszer lökést kap, akkor rohamosan megindul felfelé, hiszen van honnan növekednie.

"Ha a gyenge minőségű, spekulatív szegmensek huzamosabb ideig dominálják a piacot, az komoly aggodalomra adhat okot" - fogalmaz Kevin Gordon, a Charles Schwab befektetési tanácsadója. Hozzáteszi azonban, hogy az utóbbi években a kisbefektetők viselkedése ehhez a jelenséghez kapcsolódik. "Olyan szokásokat alakítottak ki, hogy folyamatosan vásároljanak, majd ne foglalkozzanak a következményekkel. E stratégia eddig nagyrészt sikeresnek bizonyult."

Más szakértők szerint pedig sok befektető egyfajta "YOLO"-, azaz "egyszer élünk"-effektust él át. Mivel az amerikai részvénypiac tavaly mérsékelt eredményeket produkált, egyes befektetők "visszavonultak", a biztonságosabb, jobb hozamú részvényekhez (például az Apple-hez). Most azonban úgy érzik, hogy, mivel szárnyal a piac, kipróbálhatnak rizikósabb, ám magasabb hozamú értékpapírokat. Azaz: nem akarnak kimaradni a piac kínálta új lehetőségekből.

A stratégia sikeresen bevált a nagyobb befektetők számára, mivel a volatilis részvények révén sokan jelentős hozamokat értek el. Josh Jamner, a ClearBridge Investments szakértője azonban figyelmeztet arra, hogy ez a kedvező helyzet valószínűleg nem tartós.

"Bár egyes spekulatív részvények akár jelentős magasságokba is emelkedhetnek, fontos megérteni, hogy hosszú távon a részvények értéke a vállalatok nyereségéhez fog igazodni. Ezt a befektetőknek érdemes mindig szem előtt tartaniuk."

Mi is pontosan a mémrészvények fogalma, hogyan írhatók le, és mi húzódik meg a jelenség mögött?

A mémrészvények a mémcoinokkal rokoníthatóak, így a dinamikájuk is majdnem azonos. A kriptoverziókhoz hasonlóan azt jelölik ugyanis, amikor egy adott pénzügyi termék ára nem a hagyományos módon és okokból - azaz például a részvények esetében a cég növekvő bevételei miatt - szökik fel, hanem a szociális médiában tapasztalt hájp, vagy a kisbefektetők lelkesedése miatt. Utóbbi sokszor konkrétan arról szól, hogy kampányt szerveznek és direkt verik fel az árát egy - általában gyenge és alacsony hozamú - részvénynek, hogy ezzel "bemutassanak" a Wall Streetnek, azaz a hagyományos, nagyobb befektetőknek és cégeknek. Persze a kampánynak és a hájpnak más oka is lehet, de sosem közgazdaságilag indokolt: szóba jöhet spekuláció, vagy sima divattrend is.

Ebből kifolyólag megállapítható, hogy ezek az értékpapírok, vagyis a hozzájuk kapcsolódó árfolyam-emelkedések nem támaszkodnak stabil fundamentumokra. Az érintett vállalatok gyakran alacsony jövedelmezőséggel vagy jelentős eladósodottsággal küzdenek. Továbbá, a mémrészvények árának növekedése rendkívül gyors, ám ez a tendencia fenntarthatatlan: olyan hirtelen süllyed el, ahogyan az előzőleg az egekbe szökött. Ezért a mémrészvények lényegükből fakadóan spekulatív és ingadozó jellegűek.

A mémrészvények világában az egyik leggyakoribb jelenség, hogy egyes felhasználók a közösségi médiában kampányt indítanak, amelynek hatására sok kisbefektető, vagyis magánszemély, egyszerre vásárol be ezekbe a részvényekbe. Ennek következményeként az árak a vállalatok tényleges teljesítményétől függetlenül kezdik el szárnyalni. Ez olyan helyzetet teremt, ahol a shortoló nagybefektetők kénytelenek magasabb áron visszavásárolni a részvényeket, hogy minimalizálják a veszteségeiket. Ez pedig tovább növeli az árakat, ám ez a helyzet egyre inkább instabiltá válik, mivel az így kialakult árak nem fenntarthatóak hosszú távon. Vegyük például a Gamestopot, amely a 2000-es években népszerű mémrészvény lett: az ára például egy nap alatt 20 dollárról 500 dollárra ugrott, mielőtt ugyanolyan gyorsan visszaesett volna. Ennek következtében a befektetők többsége veszteséget szenvedett el, mivel rendkívül nehéz volt az eladásokat időben lebonyolítani. Ennek ellenére sok nagybefektető is beszállt a buliba, ami tovább fújta a lufit – ezt a jelenséget elemzők "YOLO-effektusnak" nevezték el. Mindezek a folyamatok nem csupán a piacon generálnak torzulásokat, hanem gyakran felkeltik a szabályozó hatóságok figyelmét is.

Az idei év, a korábban már említett piaci körülményeknek köszönhetően, kifejezetten kedvező a mémrészvények számára. A tőzsdék folyamatosan új rekordokat döntögetnek, ami arra ösztönzi a befektetőket, hogy bátran merjenek kockáztatni és optimistán tekintsenek a jövőbe. Ez a fokozott optimizmus pedig tovább növeli a rizikósabb pénzügyi termékek iránti érdeklődést. Ráadásul olyan tőzsdei alkalmazások, mint a Robinhood, egyre szélesebb körben elérhetővé teszik a befektetést, így a kisbefektetők hangja soha nem volt ennyire erős.

Mindazonáltal a szakértők többsége úgy véli, hogy ez a tendencia nem fog hosszú távon megmaradni: ahogyan gyorsan felemelkedett, úgy várhatóan hamarosan összeomlik, hiszen a mémrészvények korábbi sorsa is ezt igazolja.

A mémrészvények tehát összességében volatilis, rizikós és általában veszteséges vállalkozások. Inkább szólnak az aktuális, de múló divatokról és a szociális médiában folyó kampányokról, mint adott cégek, vagy a gazdaság általános állapotáról. Veszélyesnek azonban mégsem igazán mondhatóak, hiszen általában eléggé gyorsan lecseng a "hájp". Azaz, hiába a részvénypiac minden eddiginél nagyobb hozzáférhetősége, nem a mémrészvények fogják meghatározni a jövőt.