Brüsszelből érkezett a hír, hogy a kért 600 millió eurót Magyarország számára nem áll szándékukban odaítélni.
Szankciós és energiaügyek terén egyszerűen megkerülném a magyar kormányt.
Kedden az Európai Bizottság bejelentette, hogy 2027 végéig szeretnék kivezetni az orosz energia minden formáját az uniós piacról. Ezt követően a magyar kormány azonnal reagált, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavaival élve, a döntést súlyos, ideológiai alapú tévedésnek minősítette.
Korábban a magyar kormány azzal is fenyegetőzött, hogy amennyiben egy ilyen döntés alól Magyarország nem kap felmentést, akkor hazánk megvétózza az Oroszország elleni szankciók fenntartásáról szóló következő uniós döntést. Hasonlóan nyilatkozott a Robert Fico vezette szlovák kormány is.
Csakhogy a Politico brüsszeli hírlevele szerint az Európai Bizottság energiaügyi biiztosa, Dan Jørgensen és csapata olyan intézkedéseket készít elő, amelyek nem igényelnek egyhangú döntéseket, hanem egyszerű többséggel is elfogadhatók lennének, miközben lehetővé tennék a gyakorlatban mind az orosz energia kitiltását, mind a szankciók fenntartását. Az intézkedéscsomagban a hírek szerint többek között szerepelne az Oroszországgal kötött szerződések felbontásának lehetősége, valamint a nukleáris üzemanyagra kivetett tarifák is.
Katarína Roth Neveďalová, Fico pártjának EP-képviselője a Politicónak nyilatkozva azt mondta, hogy egy ilyen "megkerülő" megoldás nemcsak a bizottság hatáskörének túllépését jelentené, hanem a bizottság a "tagállamokkal szembeni tiszteletlenségének" jele is lenne.
Egy másik ügy kapcsán két EP-képviselő, Johan Van Overtveldt és Niclas Herbst, akik az Európai Parlament költségvetési bizottságát vezetik, figyelmeztették az Európai Bizottság költségvetési biztosát. Arra kérték, hogy utasítsa el a magyar kormány azon kérését, amely a 600 millió euró (jelenlegi árfolyamon körülbelül 242,5 milliárd forint) befagyasztott uniós támogatásának feloldására irányult. Véleményük szerint egy ilyen lépés...
"Nem csupán aláásná az EU pénzügyi érdekeinek védelmét, hanem nem kívánt precedenst is hozna létre más tagállamok számára."
A figyelmeztetés mögött olyan aggályok húzódnak meg, amelyek szerint az Orbán-kormány kiskapuk alkalmazásával, a jogállamisági problémák miatt zárolt uniós kohéziós forrásokhoz jutna, anélkül hogy eleget tenne a megszabadulásukhoz szükséges reformoknak.
