**Teniszkönyök: nem csupán a sportolók problémája - Házipatika** A teniszkönyök, amely a könyök külső részén jelentkező fájdalom formájában nyilvánul meg, nem csupán a teniszezők kiváltsága. Ez a jelenség, amelyet orvosi szakkifejezéssel lateralis epicon
A fizikai igénybevétel mellett a monoton, ismétlődő mozdulatok végzése is hozzájárulhat a teniszkönyök kialakulásához.
A teniszkönyök a könyök külső oldalának jellegzetes fájdalmával járó, gyulladásos probléma. Általában nagyobb fizikai igénybevétel miatt következik be. A neve ellenére nem csak sportolókat érintheti. Gyakorlatilag mindenkinél kialakulhat, akinek a könyöke túlzottan igénybe van véve, mert például gyakran ismétlődő mozdulatokból áll a munkája. Kialakulhat többek között azoknál, akik különböző szerszámokkal foglalkoznak (például vízvezeték-szerelőknél), festőknél, varrónőknél, zenészeknél, vagy irodai munkát végzőknél (ha egeret használnak, vagy ha sokat gépelnek). Ritkábban sérülés vagy a test kötőszöveteit érintő probléma okozza a teniszkönyököt, illetve van, amikor nem derül ki az oka - írja a Mayo Clinic.
A gyulladás, amely egyszeri jelentős terhelés vagy többszöri apróbb túlerőltetés következtében alakul ki, először a felkarcsont és az alkarfeszítő izomköteg találkozásánál jelentkezik. Ha nem kap megfelelő kezelést, a probléma krónikus állapottá fejlődhet, és szépen lassan kiterjed a könyök körüli egyéb kötőszövetekre is. A fájdalom fokozatosan erősödik: kezdetben csak mozgásra jelentkezik, de idővel már nyugalmi állapotban is érezhetővé válik, sőt kisugározhat a csukló és a váll irányába is. Ennek következményeként a kar funkciója jelentősen csökken, és az éjszaka során jelentkező állandó fájdalom akár az alvást is megnehezítheti.
A brit NHS ajánlása szerint, ha fájdalmat tapasztalunk, érdemes az első két hétben pihentetni az érintett karunkat. Ez magában foglalja, hogy kerüljük a túlzott igénybevételt, és használhatunk lokálisan alkalmazható gyulladáscsökkentő géleket, vagy alkalmazhatunk hideg- vagy melegvizes borogatást is. Továbbá, egy alkarpánt vagy merevítő segíthet csökkenteni a sérült területre nehezedő nyomást.
Ha az otthoni megoldások nem hozzák meg a várt eredményt, fontos, hogy orvosi segítséget kérjünk a problémával kapcsolatban! Az orvos alapos fizikai vizsgálatot végez, és valószínű, hogy egy képalkotó eljárásra is szükség lesz, mint például röntgen, hogy pontos diagnózist állíthasson fel.
A gondok gyakran egyszerűen egy kis pihenéssel megszüntethetők, ám ha ez nem elegendő, érdemes megfontolni egy fizikoterapeuta segítségét. Ők olyan speciális gyakorlatokat taníthatnak, amelyek célzottan erősítik az alkar izmait és inait.
Az eljárások között szerepelhetnek helyi, injekciós fájdalomcsillapítók alkalmazása, amelyek gyakran szteroid származékokkal dolgoznak. Emellett a lökéshullámterápia is hasznos lehet a fájdalom csökkentésében. Ha azonban ezek a kezelési formák nem hozzák meg a kívánt eredményt, előfordulhat, hogy sebészeti beavatkozásra lesz szükség.
