Fókuszban a külhoni anyanyelvi felsőoktatás és a schengeni bővítés tapasztalatai: egyedi nézőpontok és élmények.
Az Országház Tisza Kálmán termében zajlott le a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szakpolitikai ülése. A március 4-i esemény során két kisebb, ám annál fontosabb témát – a schengeni bővítést és a külhoni magyar tudományosság jövőbeli lehetőségeit – elemeztek. A felvidéki magyar politikai közösséget Csenger Tibor, a Magyar Szövetség alelnöke képviselte a megbeszélésen.
A Külhoni Magyar Képviselők Fóruma immár hagyományosan nem csupán a Felvidékről, hanem Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból és Horvátországból is fogad képviselőket. E rendezvény a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának szervezésében negyedévente kerül megrendezésre, ahol a szakpolitikai munkaértekezletek célja a közös ügyek előmozdítása és a nemzetpolitikai stratégiák megvitatása.
"Különböző munkacsoportok dolgoznak a képviselők fórumának berkei között. A keddi értekezleten két aktuális témát dolgoztunk fel. A schengeni bővítés tapasztalatai mellett a külhoni magyar régiók anyanyelvű felsőoktatásának lehetőségét elemeztük ki"
- mondta el Csenger Tibor a Felvidék.má-nak.
A schengeni övezet bővítésének kérdéskörében különösen a határ menti térségek sorsa került a középpontba. Ahogy az alelnök is hangsúlyozta, a külhoni területek mindegyike az adott ország fejletlenebb régiói közé sorolható. Ezek a gazdaságilag hátrányos helyzetű területek, ahol az infrastruktúra fejlettsége is elmarad az átlagtól. Csenger hozzátette, hogy a tanácskozáson a résztvevők hasonló tapasztalatokról számoltak be, amelyek tovább árnyalják a helyzet összetettségét.
Kifejtette: az övezeten belül nagyon sokan heti, de akár napi szinten is ingáznak az övezet egyes tagországai között. Említette a Magyarországon dolgozó felvidéki magyarokat. "Mindez azt bizonyítja, hogy sajnos térségeinkben nincs elegendő és megfelelő munkahely, ezért kényszerülnek ingázásra" - magyarázta.
A régiópolitikus hangsúlyozta, hogy Szlovákia déli területein az infrastruktúra fejlesztésének elmaradása fokozatosan a térségek elnéptelenedéséhez vezet. A fiatalok egyre inkább olyan helyekre vándorolnak, ahol kedvezőbb életkörülmények várják őket.
"Magyarország az elmúlt közel másfél évtizedben hosszú távú tervek mentén építi ki az infrastruktúrát az ország határainak irányába. Ehhez a nemzetstratégiai tervhez sajnos a határ túloldalán nem kapcsolódnak fejlesztések"
- húzta alá. Ez jellemző a külhoni területek mindegyikére - szögezte le.
A felsőoktatást érintő témakörben elsőként felvázolták az egyes külhoni területeken anyanyelven elérhető felsőoktatási intézmények rendszerét. A felvidéki helyzetképet Juhász György, a Selye János Egyetem jelenlegi rektorhelyettese, korábbi rektora vázolta fel. Ugyan rendelkezünk önálló, állami finanszírozással működő magyar tanítási nyelvű egyetemmel, mégis számos szak nem érhető el anyanyelven Szlovákiában. Így sok fiatal magyarországi egyetemeken folytatja tanulmányait. Ám kevesen térnek vissza a szülőföldre, kevesen kamatoztatják a tanultakat a Felvidéken - mutatott rá az alelnök.
A beszélgetés során szót ejtettek arról is, hogy milyen eljárás szükséges az anyaországban megszerzett diplomák honosításához. Csenger Tibor kifejtette:
Fontos lenne, hogy a diplomák honosítása gördülékenyebbé váljon. Felkértük a két érintett minisztériumot, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, és tegyék napirendre, hogy a diplomák elismertetése minél egyszerűbb legyen.
Csenger a szakpolitikai értekezletet rendkívül hasznosnak találta. Az egyes külhoni területek képviselői is hasonló tapasztalatokról számoltak be. Közös problémákkal küzdünk, és a megoldásokat is együtt kell megfogalmaznunk – zárta le gondolatait.
