Rejtélyes középkori kardra bukkantak a Bükk varázslatos tájain.

A Bükk hegységben végzett régészeti kutatások során egy lenyűgöző felfedezésre bukkantak: egy impozáns középkori kardra. A kutatók az elfeledett úthálózatok nyomait kutatták, amikor a földből előtűnt ez a hatalmas harci eszköz. A 15. században a közrendűek számára fegyverviselési tilalom volt érvényben, így valószínű, hogy a kard egy katona, vagy talán egy nemes birtokában volt, aki a kor viharos eseményei közepette hasznosította ezt a különleges fegyvert.

"Az erdő felfedezése kihívásokkal teli, hiszen a hagyományos módszerek gyakran nem hozzák meg a várt eredményt. Ugyanakkor az országban egyre több lelkes önkéntes fémkereső és detektorista támogatja a múzeumok munkáját. Különösen említésre méltó a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti referense, Bakos Gábor által vezetett csapat, akik szintén hozzájárultak kutatásunkhoz. Ennek az együttműködésnek a gyümölcse a most felfedezett kard lelet" - mondta Fölföldi Boldizsár, a Herman Ottó Múzeum régésze, aki a lelőhely pontos helyét csak annyival árnyalta, hogy a Bükk hegység Kisgyőrhöz közeli szegletében helyezkedik el.

"Legyünk óvatosak a nyilvános helyszínmeghatározásokkal, mivel..."

„Olyanok, akik ezeket a kulturális értékeket árusítanák, amelyek soha nem látnák a múzeumok falait” - emelte ki a szakértő, aki hangsúlyozta, hogy a kardot kontextus nélkül találták meg.

"A feltárás során egyéb lelet nem került elő, kivéve a mellette lévő két vasrögöt, amelyekről még nem tudjuk, hogy szándékosan tették-e a kard mellé vagy sem" - számolt be Fölföldi Boldizsár, aki szerint ez egy rendkívüli lelet, ugyanis ritkán kerül elő ilyen jó állapotban lévő régészeti korú kard.

"A vas jellemzően gyorsan korrodál a talajban, ám ebben az esetben a talaj kémiai összetevői valószínűleg olyan kedvező körülményeket teremtettek a kard számára, amelyek segítették annak megőrződését" - fejtette ki Fölföldi Boldizsár.

A régész elmondta, hogy a formai jellemzők alapján azt gyanítják,

amelynek a pengéje, a koptatója és a hüvelyének a vége is fennmaradt a kardgombbal és a keresztvassal együtt. Egyelőre nem tudni, kié volt ez a sok száz éves harci eszköz, de ebben a korban fegyverviselési tilalom vonatkozott az olyan alacsonyabb sorban élő emberekre, mint például a jobbágyok,

A magyar nemesség abban az időszakban is jelentős szerepet játszott az ország katonai ügyeiben, hiszen elkötelezetten támogatták a védelmi és hadászati törekvéseket.

A Herman Ottó Múzeum szakértője úgy véli, hogy a lelet esetleg összefüggésbe hozható a huszita mozgalommal. Miután a cseh lázadók elűzték őket hazájukból, a Bükk hegységben is megjelentek, és például az Ódorvárat is birtokba vették.

Jelenleg a kard felújítása zajlik, és ezt követően a 15. századból származó különleges fegyver a múzeum raktárába kerül, ahol felkészítik a kiállításra.

"Mindenképpen szeretnénk minél hamarabb kiállítani, mert

- mondta a Herman Ottó Múzeum régésze.

"Reméljük, hogy a kard kontextusát részletesebben tudjuk majd bemutatni, amennyiben alaposabban megismerjük a lelőhelyet" - mondta Fölföldi Boldizsár, aki úgy véli, hogy

Ez a terület annyira friss, hogy korábban csupán egy fehér foltként szerepelt a térképen. A Bükk hegységben számos felfedezetlen és már ismert lelőhely vár felfedezésre. Ezek között akadnak igazán lenyűgöző és látogatható helyszínek, például a középkori várak romjai, amelyekhez általában jól kijelölt turistautak vezetnek. Sok esetben az épületek csak az alapjaikig maradtak meg, és csupán a sáncok, vagy az azokat körülvevő árkok tanúskodnak a múlt dicsőségéről. De...

- magyarázta Fölföldi Boldizsár, aki azt is elárulta, hogy a területen folytatott kutatások során sok más izgalmas leletet találtak, melyek értelmezése tovább árnyalja a Bükk hegységben élt emberek történetét.