Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) döntése értelmében Romániának több tízmillió eurós kártérítést kell fizetnie, mivel elmulasztotta az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását. | Krónika Online

Az EJEB szerint kifogásolták "a hivatali visszaélést büntetendőnek minősítő jogi rendelkezések egyértelműségének és előreláthatóságának hiányát, ami arra utal, hogy nem láthatták előre, hogy az ítélethozatal (...) e bűncselekmény lényeges elemét képezheti".

A harmadik keresetet, amelyet egy sikkasztás és pénzmosás miatt elítélt üzletasszony nyújtott be, elutasították, mivel a hat hónapos határidőt nem tartotta be. E határidő belül kellett volna értesítenie az Emberi Jogok Európai Bíróságát a védelemhez való jogáról.

Az üzletasszony fellebbezett a jogerős döntés ellen a legfelsőbb bíróság előtt, és türelmesen várta az ítéletet, mielőtt továbblépett volna az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Ugyanakkor nem akadt olyan ügy sem, amelyben Romániát elítélték volna, és ez jelentős pénzügyi terhet ró az országra.

Az év kezdetén az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) véglegesen megállapította a román állam által kifizetendő kártérítés összegét egy olyan ügyben, ahol több mint ötven állampolgár fordult bírósághoz. Az érintettek azért indították el a pert, mert Románia nem volt hajlandó visszaadni számos ingatlant, amelyeket a kommunista rezsim idején államosítottak. Ezt a lépést annak ellenére tették, hogy a bíróságok korábban jogerős ítéletekben az ő javukra döntöttek (Văleanu és társai kontra Románia).

A közlemény szerint a kérelmezők számára kedvező döntések hosszú távú végrehajtásának elmulasztása és a hatékony jogorvoslat hiánya áll a középpontban. A hatóságok nem garantálták, hogy a megítélt kártérítés reálisan tükrözze az ingatlan valódi értékét.

Az EJEB 2022-ben már kedvező döntést hozott a felperesek oldalán, azonban lehetőséget biztosított a kormánynak arra, hogy békés úton rendezze a helyzetet, ezzel is időt adva a megegyezésre.