Hogyan reagál Trump Putyin javaslatára?

Az Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktus valóságával szembesülő Donald Trump fokozatosan elveszíti az érdeklődését, és óvatos lépésekkel hátrál ki a közvetítői szerepből. A felek közötti közvetlen tárgyalásokat sürgeti, már tűzszünet nélkül, ami új dimenzióba helyezi a helyzetet. A rendezési folyamatban egyre inkább Moszkva elképzelései dominálnak, és ezt a tendenciát az európai "tettrekészek" mindenképpen meg kívánják törni. Volodimir Zelenszkij is partner ebben a törekvésben, de csak addig, amíg ez nem ütközik Trump érdekeivel. A helyzet továbbra is feszült, és elhúzódó taktikai csatákra lehet számítani, miközben a harcok folytatódnak. Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy a békés megoldás lehetősége még mindig nyitva áll.

A fotón Olga Maltseva / AFP munkája látható. Az ukrajnai konfliktus megoldásának legfőbb kihívása, hogy Oroszország olyan követeléseket támaszt, amelyek jelenleg még nem állnak a birtokában, és amelyekhez jogilag sincs alapja. Ezzel szemben Ukrajna olyan célokat tűz ki, amelyeket katonai úton nem tud elérni. Marco Rubio szavaival élve, ez a helyzet rávilágít a konfliktus rendezésének bonyolultságára. A nehézségeket tovább fokozza, hogy az európai országok egy része sem érdeklődik a béke iránt, hanem inkább saját jelentőségüket próbálják meg igazolni, miközben folyamatosan akadályozzák a megoldási folyamatot. Donald Trump, aki a konfliktus elején határozottan állt ki a béke mellett, hamarosan ráébredt, hogy az orosz és ukrán álláspontok közötti szakadék olyan széles, hogy a gyors megoldásra tett törekvése elképzelhetetlenné vált. Ezenfelül szövetségesei is állandóan keresztbe tettek neki. A helyzet miatt Washington visszavonulót fújt, de a konfliktust nem hagyhatja figyelmen kívül. Május 19-én Trump és Putyin második telefonbeszélgetésére került sor, amely után Trump bejelentette, hogy Ukrajna és Oroszország azonnal tárgyalásokat kezdenek. Érdekesség, hogy Trump nem említette korábbi, feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó követelését, amit Putyin visszautasított, és nem is beszélt szankciókról, amelyek Moszkva nyomás alatt tartásához kapcsolódnának. A több mint kétórás beszélgetést követően Trump egyórás egyeztetést folytatott Zelenszkijjel és más európai vezetőkkel, akik csalódottan tapasztalták, hogy Trump nem mutatott hajlandóságot a Kremlre gyakorolt nyomásra. Trump lényegében elfogadta Putyin javaslatát, miszerint előbb tárgyalni kell, majd csak utána következhet a tűzszünet. Emlékezzünk, hogy Zelenszkij és az európai vezetők ezt a megközelítést elutasították, és ultimátumot kértek Putyintól a tűzszünetre. Trump mostani álláspontja, amely Putyin mellett foglal állást, jelentős eltérést mutatott az európai-ukrán nézőponttól. Az orosz-ukrán közvetlen tárgyalások nem garantálják a megállapodást, hiszen az álláspontok éles ellentétben állnak egymással. Ezért a kompromisszumok megtalálása időigényes folyamat lehet. A háború folytatódása lehetőséget adhat Putyinnak arra, hogy a közeljövőben előnyöket szerezzen a harctéren, ezzel erősítve Oroszország tárgyalási pozícióját. Zelenszkij három lehetőséggel rendelkezik: ragaszkodhat a tűzszünethez, elutasíthatja a tárgyalásokat, vagy éppen ellenkezőleg, kompromisszumokat kereshet, hogy elkerülje pozíciói további romlását. Az Egyesült Államok folyamatos katonai támogatása kritikus jelentőségű lehet Ukrajna számára, ám ennek mértéke kérdéses. Zelenszkijnek a fronthelyzet alakulásának figyelembevételével kell döntenie, hogy milyen irányba lép. A nyugati hatalmak, köztük az Egyesült Államok is, újabb lépéseket tehetnek a konfliktus kezelésére, ami akár a Kongresszuson keresztül is megvalósulhat. A két elnök közötti beszélgetés irányt mutatott a háború békés rendezésének irányába, de a folyamat valószínűleg nem lesz gyors. A béke kapuja nyitva marad, ugyanakkor a háború eszkalációjának veszélye továbbra is fennáll. A helyzetet tovább bonyolítja a Moszkva és Washington közötti pszichológiai játszma, amelyben mindkét fél azt hiszi, hogy tisztában van a másik szándékaival. Putyin számára a konfliktus sokkal fontosabb, mint Trump számára, ami a tárgyalások során is megnyilvánulhat. A beszélgetések alapján úgy tűnik, Putyin kitartóan ragaszkodik az álláspontjához, miközben Trump fokozatosan távolodik a gyors megoldásoktól, és egy tartós béke irányába mozdul el. Kijev viselkedése is mérsékeltebbé vált, ami arra utalhat, hogy a helyzet reális értékelése érdekében próbálnak pragmatikusan eljárni. Eközben Európa látszólag befolyásolni próbálja a folyamatot, de a valós hatékonyságuk kérdéses. A jövőbeli fejlemények, beleértve Trump és Putyin kapcsolatának alakulását, továbbra is izgalmas fordulatokat ígérnek. A jövőbeli döntések során a belső politikai nyomások és a nemzetközi helyzet is kulcsszerepet játszhat. Az amerikai kormányzat stratégiájának újragondolása nem zárható ki, de egyelőre a legutolsó beszélgetés nem utalt ilyen irányú változásokra.