Tudod, hogy milyen kihívások elé állította a hőség Magyarországot? Mennyire emelkedett a hőmérséklet, és milyen rekorder napokkal büszkélkedhetünk?
Az ország jelentős részén bőven 30 Celsius-fok fölé kúszik a hőmérséklet, a kánikula teljes erejével tombol, de a csúcsértéket még nem sikerült megdönteni. Tudod, mennyire kúszott fel valaha a hőmérő higanyszála Magyarországon?
Az Időkép portál nemrégiben alaposan körbejárta az izgalmas kérdést és annak hátterét. Érdekes megállapítás, hogy noha a nyarak évről évre egyre forróbbak, a legmagasabb hőmérséklet-rekord nem az utolsó néhány évben dőlt meg, hanem már 18 évvel ezelőtt. Ez a felfedezés rávilágít arra, hogy a klímaváltozás mértéke és hatásai sokkal összetettebbek, mint ahogyan azt sokan gondolnák.
Magyarország eddigi legforróbb napja 2007. július 20-án volt, amikor 41,9 fokot mértek Kiskunhalason.
Ez a hőmérséklet két tized fokkal meghaladja a hét évvel ezelőtti békéscsabai rekordot.
Budapesten most 40,7 Celsius-fokot mérnek, míg az ország legmagasabb csúcsán, Kékestetőn, a hőmérséklet 31,4 fokra emelkedett, ami szintén figyelemre méltó rekord.
Az Időkép szakportál, hűen a megszokott színvonalához, alaposan megvizsgálta azokat a napokat, amelyek a történelmi hőmérsékleti rekordhoz vezettek. Érdemes megemlíteni, hogy már két nappal a csúcs előtt is rendkívüli forróság uralkodott:
A Kárpát-medence fölé ekkor egy hatalmas, stabil anticiklon terült el, melynek középpontja Közép-Európa térségében helyezkedett el. Ez a magasnyomású rendszer hosszú időre megakadályozta a ciklonok kialakulását, ezzel zavartalan napsütést és gyenge légmozgást biztosítva. A légkörben lefelé tartó, úgynevezett leszálló légmozgások domináltak, amelyek nem csupán a felhők eltüntetéséért feleltek, hanem a levegő hőmérsékletének emelkedését és szárítását is elősegítették. Ezen a háttéren délnyugatról és délről afrikai eredetű, forró és száraz légtömegek áramlottak be, amelyek már 850 hPa szinten (körülbelül 1500 méteres magasságban) 24-25 Celsius-fok körüli hőmérsékletet mutattak.
A talaj kiszáradása tovább súlyosbította a felmelegedés jelenségét, hiszen a beérkező napsugárzás energiája nem a víz elpárologtatását segítette, hanem a levegő hőmérsékletének emelkedését fokozta. Ez a légköri és felszíni kölcsönhatásokból kialakuló "hőerősítő spirál" eredményeként a levegő hőmérséklete az Alföld déli területein túllépett a 41 fokos határon.
Az ERA5 adatainak és az Időkép vizualizációjának segítségével egyedülálló módon tárgyaljuk a tizennyolc évvel ezelőtti hőhullámot.
Nem mintha vágynánk rá, de a kérdés attól még felmerül. Az extrém hőhullámok valóban egyre gyakrabbak, így ha a maga a rekord nem is dőlt meg, jellemző, hogy többször is nagyon közel kerültünk hozzá, például 2024. július 16-án Kelebián 41,6 fokot mért a HungaroMet, míg 2017. augusztus 4-én Békéssámsonban 41,4 fokot mértek.
A portál megjegyzi, hogy a 2007-es extrém hőség "sokáig egyedülálló csúcsnak tűnt, de mára már nem példa nélküli, hogy 40 fok fölé megy a hőmérséklet".
Ki az, aki bátran fogadna arra, hogy újabb 18 év vár ránk, mire végre túllépjük a 41,9-es határt?
Ezen a héten Európában is rendkívüli meleggel kell szembenéznünk:
Cipruson a forróság miatt hőségriadót hirdettek, mivel a meteorológusok előrejelzése alapján az ország belső területein a hőmérő higanyszála akár a 41 Celsius-fokot is megütheti, sőt, még túl is lépheti ezt a határt.
Praktikus szempontból fontos elgondolkodni azon, hogy a perzselő hőségben vajon szabad-e kávét fogyasztani, és ha igen, milyen módon és mennyiségben érdemes ezt tenni.
