Fedezd fel a Nyugat-Mecsek lenyűgöző táját, ahol a vörös homokkő sziklái és a kővé vált násznép varázslatos formái kísérnek utadon. Ez a túra nem csupán egy séta a természetben, hanem egy időutazás is, ahol a természet és a történelem találkozik. A sziklá

Micsoda rejtett csodák várnak ránk a hazai hegyekben! Soha nem gondoltam volna, hogy a Mecsek egyik oldala lenyűgöző vörös homokkőből formálódott, és a hegymászás után igazi különlegességeket, mint például a szemet gyönyörködtető kavicskő oszlopokat is felfedezhetünk. A panoráma, amely a csúcsra érve elébünk tárul, egyszerűen lélegzetelállító! Képzelj el egy körtúrát, ahol guggoló tölgyfák árnyékában haladsz, vörös szikla-lépcsőkön lépkedsz, és a medvehagyma illata lengi körül a levegőt. Mindez egy irányba vezet: a Jakab-hegyre! Nézd meg, milyen csodákat tartogat számodra ez a csodás táj!

Hol található? Magyarországon, Baranya megyében, a Mecsek nyugati oldalán, a 6-os út mentén Szigetvár és Pécs között, Cserkút vagy Kővágószőlős településről indulva. Térképen ITT.

Egy különleges körtúrát szeretnék ajánlani, amely számos alternatív útvonalon is bejárható, akár Pécsről is elindulva. Mi a Cserkútról tettük meg az első lépéseinket. Ide könnyedén eljuthatunk busszal is: ha a 6-os úton utazunk, akkor a "Cserkúti csárda" nevű buszmegállónál érdemes leszállni, majd gyalogosan besétálni a faluba. Alternatívaként, ha a busz közvetlenül a településbe megy, akkor a "Cserkút forduló" megállónál is megállhatunk (ez látható a csatolt képen). Autóval is egyszerű a dolgunk: a 6-os útról lekanyarodva könnyedén bejuthatunk a falu központjába, ahol a szép épület mellett mindkét oldalon ingyenes parkolási lehetőség vár ránk.

Cserkút és vonzáskörzete ősidők óta lakott területként ismert. A régészeti kutatások során napvilágra került leletek tanúsítják, hogy már a kora vaskorban is éltek itt emberek, és a római időszakban is több villa létesült a környéken.

Cserkúton az uránbányászat ipari kutatása 1953-ban indult el, és az ötvenes évek végétől egészen a nyolcvanas évek végéig folyamatosan zajlott a bányászat a térségben. A kitermelés azonban gazdasági okokból 1996-ban leállt, majd 1997-re a bányát végleg bezárták. Ezt követően megkezdődött az üzemi épületek bontása és a terület rekultivációja.

A 13. század végén, 1270 és 1290 között épült az Árpád-kori román stílusú templom, amely fazsindelyes tetővel büszkélkedik. Főhomlokzata a déli irányba néz, amit a bejárati kapu és a fölötte elhelyezkedő három kis ablak is bizonyít. A 14. században a templomhoz tornyot emeltek, amely a középkori építészet remekműve. A tűzvész következtében elpusztult festmények egykori szépségét restaurálták, így a homlokzatot és a templom belső falait Prokop Péter papfestő lenyűgöző alkotásai díszítik, amelyek a régi idők művészetét idézik meg.

A templom szomszédságában felfedezhetünk néhány lenyűgöző, vörös homokkőből készült, régies sírkövet is, melyek a múlt titkait őrzik.

Cserkút egy bájos, rendezett kis falu, melynek csinos portái és felújított, vonzó házai igazán üdítő látványt nyújtanak ezen a csendes helyen. A település varázsa a részletekben rejlik, és akinek kedve támad hosszabb időt eltölteni itt, számos vendégház közül válogathat, amelyek mind különböző élményeket kínálnak.

A falu szívében számos útbaigazító tábla áll, így könnyedén eligibilis a környék felfedezésére. A táblák világosan mutatják az irányt, így nem tévedhetünk el. Célunk most a Jakabhegy!

Keskeny utcákon lépkedünk felfelé, és ahogy elérjük Cserkút határát – ahol már felsejlik Kővágószőlős templomának impozáns tornya is –, ott érdemes jobbra kanyarodnunk a hegy irányába, követve a kék háromszög jelzést.

Akár itt is parkolhatunk az út szélén, de igazából nem nagy távolság a falu, szerintem nem érdemes feljönni idáig autóval.

Egy hatalmas táblán felfedezhetjük a környék csodáit és a Dél-Dunántúl lenyűgöző látnivalóit. Itt már a természet hívogató ölelése kezdődik, ahol a vadon felfedezése és a természetvédelmi terület lenyűgöző szépsége vár ránk.

A hegy kialakulása a földtörténeti ókorra nyúlik vissza, amikor is a meredek, déli lejtőjét egyedülálló színű, vörös homokkő formálta, amely a perm és triász időszakokra datálható. Ezt követően a területen gejzírkitörések során keletkezett, kovasavban gazdag kőzetek rétegei rakódtak le, amelyek tovább formálták a tájat.

Az út, mely a hegy csúcsához kanyarog, mint egy kígyó, úgy vonul végig előttünk. Alacsony tölgyfák állnak őrt mellettünk, mintha titkos megfigyelők lennének. A lábunk alatt vöröses, sziklás talaj terül el, melynek minden köve egy-egy történetet mesél a múltból.

Az út mentén található egy varázslatos "könyves ház", amely külső megjelenésével az olvasás világába invitál. A falait díszítő gyönyörű festmények szinte életre keltik a könyvek világát. Közvetlenül mellette áll a "szedres ház", amely szintén lenyűgöző színekben pompázik, mintha a nyári gyümölcsök frissességét akarná visszatükrözni. Mindkét épület egyedi karaktert ad a környéknek, és a járókelők figyelmét azonnal magukra vonják.

Az úton néhány elágazás vár rátok: hol balra, hol jobbra kell kanyarodni. De ne aggódjatok, a kék háromszög mindig a helyes irányt mutatja, és jól látható a fákon. Ráadásul a kanyaroknál egy nyíl is segít nektek a tájékozódásban. Például itt az út kellemesen folytatódik, de ne feledjétek, a kék háromszög iránya balra vezet tovább.

Ahogy feljebb haladunk, a talaj egyre zordabbá válik; a korábban barátságos erdei keréknyom és túraösvény helyett most már hegyes kövek és sziklák várnak ránk. Ilyen körülmények között elengedhetetlen, hogy a lábunkat megfelelően támogató túrabakancsot válasszunk, de legalább egy strapabíró sportcipő jó választás lehet. A "kis csinosban" nekivágni a hegyeknek nem éppen a legjobb ötlet – már találkoztam flip-flop papucsos kalandorokkal is, de ők biztosan nem az igazi hegyi élményekre készültek!

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóság működési területén található. A geológiai értékekben bővelkedő vidék különleges élőhelyekkel büszkélkedhet, mint pl.: rekettyés-tölgyesek, sisakvirágos tetőerdők, szurdokerdők és mészkősziklagyepek.

Zoológiai szempontból a rovarok közül a fokozottan védett nyugati őszitegzes és a magyar tarsza, madarak közül a haris tekinthető kuriózumnak.

Igen, ez a szűk kis ösvény még mindig a megfelelő turistaútvonalat jelöli.

Egy hirtelen, éles balra kanyarodás, és máris közel járunk az első izgalmas látnivalóhoz.

Impozáns vörös homokkő sziklák emelkednek a horizont fölé, ez a varázslatos hely, amelyet "Sas-fészeknek" hívnak.

Réges-régen ezen a helyen egy kőbánya működött, ahol a vörös homokkövet bányászták. Ezt az értékes anyagot a közeli települések kőfaragói felhasználták lépcsőfokok, járdakockák, sírkövek, keresztek és malomkövek készítésére. Az idő múlásával azonban a kőbánya elhagyatottá vált, és a természet fokozatosan visszafoglalta területét. Ma már ez a hely tájvédelmi körzetként ismert, ahol a természet csodálatos újjászületése figyelhető meg.

De vajon a sziklafalak rejtenek-e sasfészkeket, és valóban költenek-e ott sasok? Ezzel kapcsolatban sokféle vélemény kering, és az információk gyakran eltérnek egymástól. A legjobb, ha a saját szemünkkel tapasztaljuk meg! :)

A homokkő különlegessége abban rejlik, hogy a benne található elegyrészek szabad szemmel is jól megfigyelhetők. Ezek a szemcsék lehetnek simán lekerekítettek vagy éles sarkú szögletes formájúak. A szemcsék osztályozottsága is figyelemre méltó, amely a szállítóközeg energiájának változásait tükrözi. A homokkő szerkezete általában réteges, ami jellegzetes megjelenést kölcsönöz neki. Színét az elegyrészek típusa határozza meg, így a palettája a világos sárgától kezdve a vörös árnyalatokon át, egészen a zöldes és fekete tónusokig terjedhet. A vörös árnyalatok megjelenését a vastartalmú elegyrészek adják, amelyek különleges karaktert visznek a kőbe.

A homokkövek jellegzetes rétegzettségük révén könnyen hasíthatók, ám a faraghatóságuk mértéke a kitöltő agyag minőségétől függően változik. A magas kovasavtartalmú homokkövek esetében a felület formálása pattintással történik. Mivel a szemcsés szerkezet miatt nem csiszolhatók, csúszásgátló tulajdonságukat kiemelten használják ki. A kvarcszemcsék jelenléte miatt csak speciális eszközökkel fűrészelhetők, míg a kitermelés folyamata szaggatással és kíméletes robbantási technikákkal valósul meg.

Itt van a túra legizgalmasabb szakasza! Figyeljétek, ott a túraösvény! Hol? Hát, ahol csak a lábatok elér! A sziklák peremén, a lépcsőzetes kőformációkon, néha feljebb, néha lejjebb. Kicsit meredek - de egyszerűen lenyűgöző!

A kilátás déli irányba valóban mesés! Lent, a völgyben ott terpeszkedik Cserkút és Kővágószőlős. Ha az időjárás kedvez, akár a távoli horvát hegyek csúcsait is megpillanthatjuk.

Egy kapaszkodó vagy egy lánc jól jönne, de így is sikerülhet az átkelés. A túrajelzés pedig útmutatót ad, hogy merre folytassuk a kalandot.

Ha túljutunk a sziklás részen, ismét egy erdei szakasz következik, kidőlt fákon való átmászással, és lihegős emelkedővel.

De már nem sok idő maradt, és hamarosan elérjük a hegy csúcsát.

A csodás tájban, ahol most járunk, csatlakozunk az országos kéktúra útvonalához, és itt már széles, jól járható túrautakat találunk. Útunkat jobbra folytatjuk, de érdemes egy rövid kitérőt tenni balra, mindössze 100 méterre, ahol egy lenyűgöző, vaskori sírmező rejtőzik. Ez a hely a Jakab-hegyi erődítmény egykori lakóinak temetkezési helye, ahol a földváron kívül helyezték végső nyugalomra halottaikat. A halomsírok között olyan impozáns méretűeket is felfedezhetünk, amelyek 1-1,5 méter, sőt, akár 3-4 méter magasak is. Érdemes felfedezni ezt a régmúlt titkokat rejtő helyet!

Forduljunk vissza, és a táblák útmutatásait követve folytassuk utunkat a Zsongor-kő felé.

Tavasszal az erdő mélyén az illatos medvehagyma virágzásának varázsa lebeg, és a zöldellő növények között szinte mesebeli táj bontakozik ki.

Az országos kék túra tábláján könnyedén azonosíthatjuk, hol tartózkodunk. Az információk a piros vonallal jelölt szakasz közepén találhatók. Ez a piros rész meglehetősen hosszúnak tűnik, hiszen a DDK-04 szakasz Gálosfa és a Harsányi-kereszt között összesen 93,1 km hosszú, és a szintemelkedés is figyelemre méltó: 3074 m fel, 3169 m le. Azonban érdemes kicsit elmerülni a kék kör felfedezésében, mivel hazánk legszebb tájain vezet végig, és rengeteg csodás élményt kínál.

Az elágazásnál padok és asztalok várják a látogatókat. Balra felsejlik a Jakab-hegyi pálos kolostor romja, amely a magyar-török háborúk viharos időszakában, sok más pálos kolostorral együtt, elhagyatottá vált. Ám 1736-ban megélt egy újjászületést. Sajnos 1828-ra ismét elnéptelenedett, azóta az épület romlásnak indult, falai ma már csupán váll- vagy derékmagasságig emelkednek. Az 1970-es évek végén, valamint 2006-2007-ben állagmegóvó munkálatok zajlottak, és környezete is rendezésre került, így ma már könnyedén felfedezhető a múlt e titokzatos szeglete.

Jobbra felfedezhetjük a Zsongor-kő lenyűgöző kilátóját.

De van itt még valami különleges. A Jakab-hegyi remetebarlang egy aprócska barlang, amely a Zsongor-kő felső szintjének egyik sziklája alatt rejtőzik, körülbelül 560 méterrel a tengerszint felett, a Jakab-hegy délnyugati szegletében. Kialakulása valószínűleg a földkéreg mozgásának következményeként jött létre, de nem kizárt, hogy egykor emberi kéz is hozzájárult a tágításához. Nevét a közkedvelt legenda alapján kapta, amely szerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese találta meg és használta e titkos búvóhelyet.

A barlangok túlnyomórészt a csapadékvíz eróziós folyamata révén, főként jól oldódó mészkövekben jönnek létre. Itt, a homokkőben, azonban ezek a természetes képződmények rendkívül ritkák. A körülbelül 200 millió éves tengeri homokkő változó keménysége és a belső földtani erők, mint például a földrengések, következtében megrepedt, és a nagyobb tömbök a puhább alsó rétegek kioldódása miatt elmozdultak eredeti helyükről. Valószínű, hogy ez a folyamat vezetett ennek a barlangnak a kialakulásához.

A barlang közeléből egy meredek sziklalépcső kalauzol el a Zsongor-kő kilátójához, amelyet a Mecsek Egyesület 1892-ben vas korlátokkal láttak el, ezzel biztosítva a látogatók biztonságát. A "Jakabhegyi Homokkő" lenyűgöző sziklaformációját 1943-ban nyilvánították megyei jelentőségű természetvédelmi értékké, majd 1978-ban a környező terület is védelem alá került, megőrizve ezzel ezt a csodálatos természeti kincset.

A barlang bejáratánál és annak környezetében több helyen is szembetűnő a vörös "jakabhegyi homokkő" keresztrétegeződése, amely az áramló tengervíz hatására, a partszegélyeken történő üledéklerakást tükrözi.

Csodálatos panoráma tárul elénk déli irányba. Messze a horvát hegyek, előtte az apró falvak, zöld mezők, erdők. Valahol ott kanyarog a Dráva, és látszik a Villányi-hegység is.

A lenyűgöző kilátást kínáló sziklához egy melankolikus mese fűződik:

A hódító török erők birtokba vették a Jakab-hegyet, ahonnan portyázásaik során a környék falvait zaklatták. A hegy tövében, Szőlősön élt egy fiatalember, Zsongor, akinek szíve választottját a török basa elrabolta, és a hegycsúcson lévő vár fogságába vetette. Egy viharos éjszakán, mikor a szél üvöltve zúgott, Zsongor és bátor társai lóra pattantak, hogy megmentsék a lányt. Ám az őrség, felfedezve őket, azonnal a nyomukra eredt. Zsongor, karjaiban kedvesével, látta, hogy a menekülés már lehetetlen, ezért elhatározta, hogy nem hagyja, hogy ellenségei kezére kerüljenek. Megszorította a lova oldalát, és a Jakab-hegy meredek sziklájáról a mélységbe ugratott. A végzetes ugrás következtében mindketten életüket vesztették. Azóta a nép emlékezetében él a Zsongor-kő, amely a hős szerelmes tragikus történetét őrzi.

Azért egy kellemes hétvégén lehet, hogy nem egyedül leszünk a Zsongor-kőnél, hiszen a Jakab-hegy elég népszerű kirándulóhely, és a kilátó "könnyen" megközelíthető mind Pécs, mind Cserkút-Kővágószőlős irányából.

A hatalmas sziklákon pedig jó megpihenni, akár piknikezésre is alkalmas a hely. De egy "csúcs-csoki" elfogyasztására mindenképpen.

Tanösvény is van, melynek tábláiról érdekes információkat szerezhetünk a Jakab-heggyel kapcsolatban.

Miután alaposan gyönyörködtetek a lélegzetelállító panorámában és kipihentétek a mászás fáradalmait, valamint felfedeztétek a Pálos kolostor lenyűgöző romjait, itt az idő, hogy visszainduljunk. Az első szakaszon ugyanazon az ösvényen haladunk, amelyen felkapaszkodtunk.

Tehát irány a kék háromszög, egy meglehetősen meredek lejtőn.

Aztán következnek a vörös homokkő lépcsők visszafelé is, és a Sasfészek nevű valamikori kőfejtő.

Az út egy helyen elágazik, a kék kereszt irányába is el lehet menni, az is a piros háromszög útját köti össze a kékkel, vagy tovább ereszkedhetünk a kék háromszögön is, nem lesz nagy kerülő.

Egyszer csak egy hajtű kanyar jobbra, és máris a piros háromszög által jelzett úton vagyunk. Fölfelé is láthattuk ezt az utat, sőt fölfelé itt figyelni is kell, hogy melyik irányba akarunk tovább menni, melyik háromszöget választjuk.

A piros háromszög mentén haladva nemsokára megérkezünk a lenyűgöző Babás-szerkövekhez. Az első, impozáns sziklaformációhoz egy kis kitérőt kell tennünk balra az útról, de higgyétek el, megéri a fáradságot! Ezeket a különleges sziklákat érdemes alaposan szemügyre venni az útról is.

A Babás-szerkövek lenyűgöző képződmények, melyek az évezredek során a természet hatalmának köszönhetően formálódtak. Ezek a különleges kőtornyok a déli, meredek sziklás vidékeken állnak sorban, és a homokkő eróziója által nyert különleges formáik teszik őket még figyelemfelkeltőbbé. A bennük található kovasav, mint egy természetes pajzs, megóvta őket a fokozatos pusztulástól, így ma is lenyűgöző látványt nyújtanak a látogatók számára.

Ez pedig egy különlegesebb üledékes kőzet, amit kavicskőnek nevezünk.

A kavicskő, más néven konglomerátum, az üledékes kőzetek izgalmas csoportjába tartozik. E kőzet különlegessége abban rejlik, hogy a kiindulási anyag feldarabolódik, majd a szállítás során különböző méretű szemcsékké válik, melyek végül cementálódva egyesülnek. Szemcsemérete 2 millimétertől egészen 20 centiméterig terjedhet, így a kavicskő igencsak változatos megjelenésű lehet. A "konglomerátum" elnevezés is magába foglalja ezt a sokszínűséget, hiszen a kifejezés a különböző eredetű elemek keverékére utal, ami a természet sokszínűségét tükrözi.

A konglomerátum rétegeiben megfigyelhető impozáns nagyságú kavicsok főként kvarcból (fehér árnyalatban) állnak, továbbá magukban foglalják a régmúlt vulkáni kőzetek darabjait, vörös és foltos kvarcporfírokat, valamint más ősi, kemény és ellenálló kristályos kőzeteket. Mindezek a természeti formációk lenyűgöző tanúbizonyságai a föld geológiai történetének.

Tovább haladva a turistaösvényen, hamarosan további kőtornyokat találhatunk.

A Mecsek hegység déli oldalán, a fák koronáját megkerülve, egy különös látvány tárul elénk: a Babás-szerkövek impozáns vonulata, mely vörös homokkőből formálódott, groteszk, emberi alakokat idézve. Ezek a sziklák nem csupán a természet furcsa játékának eredményei, hanem egy titokzatos történet részei is, amely talán pogány elődeink szertartásaihoz kötődik, hiszen a "szerkő" kifejezés oltárkőre utal. E bábuszerű sziklák varázslatos és misztikus atmoszférát teremtenek, mintha egy ősi világ kapuját nyitnák meg előttünk, ahol a természet és a mítosz kéz a kézben jár.

A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!"

Két gazda lányaiknak örömteli napot szántak, amikor elérkezett az idő, hogy férjhez menjenek. Az egyik család már régóta készülődött, és a lakodalmas népük hamarabb útnak indult. Ekkor már a Jakab-hegyi barátok templomából tértek haza, ahol az esküvő zajlott, míg a másik család még csak felfelé kapaszkodott az úton. A sors iróniája, hogy éppen ott futottak össze, ahol a mély szakadék fölött a legszűkebb volt az ösvény, és mindkét félnek meg kellett állnia, hogy elférjenek egymás mellett.

Egyik vendégsereg sem volt hajlandó megfutamodni a másik elől. Az örömapák, akiknek szívében a versengés lángja égett, egyszerre kiáltottak fel: "Inkább válunk kővé, mintsem hogy hátráljunk!" E szavak elhangzásával az egész násznép – kocsikkal és lovakkal egyetemben – azonnal kővé dermedt. Azóta is ott állnak, mozdulatlanul, a hegyoldalban, mintha örök emlékét őriznék annak a feszültséggel teli pillanatnak.

A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett.

A kőzet különleges, élénk vörös árnyalata a meleg, sivatagi éghajlatú területek kőzeteire jellemző. E színpompás kőzet keletkezésének idején a térségben uralkodó sivatagi környezetet a permi homokkő konglomerátumának változatos trópusi növénymaradványai is tanúsítják.

A kőzet anyagának és szerkezetének sajátos vonásai a keletkezésük körülményeiről árulkodnak. A földtörténet hajnalán, ebben a térségben, az idősebb képződmények eróziója révén hatalmas mennyiségű törmelék halmozódott fel. E törmelék, amely csak kis mértékben volt koptatott és változatos szemcse nagyságú, valószínűleg nem túl nagy távolságból érkezett. Az íves és átlós rétegeződés pedig a folyók és delták formálta üledékes környezetre utal, amely azt jelzi, hogy az üledékképződés folyamata szakaszosan zajlott le.

Itt áll a násznép, mint egy régi mesebeli álom, időtlen idők óta a hegy lábánál, kíváncsian lesve a fák zöld lombkoronája mögül.

A Babás-kövekről lenyűgöző kilátás nyílik a Cserkúti-medencére, valamint a távolban elterülő hegyekre, amelyek varázslatos látványt nyújtanak.

Az itt látható durva konglomerátum kb. 220 millió éves, az előrenyomuló triász kori tenger partszegélyi üledéke. A belső földtani erők hatására e rétegek a kréta időszakban (kb. 100 millió éve) felgyűrődtek, és hatalmas boltozat alakult ki. Ennek egykori legmagasabb része a külső erők hatására lepusztult, helyén ma egy medence található, ebben helyezkedik el Cserkút község. A konglomerátum boltozat két szárnya megmaradt, a déli szárny alkotja a Cserkúti dombsort, az északi szárny pedig a Babás szerköveknél található. Innen jól megfigyelhető a rétegek enyhe északi dőlése is.

A következő illusztráció a tanösvény egyik információs tábláján helyezkedik el, és világosan bemutatja, hogy a Mecsek és környéke milyen különböző földtani rétegekből épül fel.

A Babás szerkövek közeléből a piros háromszög jelzésen folytatjuk utunkat.

Csáki Benjámin, a kővágószőlősi pap emlékére Egy kis faluban, ahol a dombok ölelésében a csend és a természet harmóniája uralkodik, élt és szolgált Csáki Benjámin, a kővágószőlősi pap. Szívén viselte a közösség sorsát, és elkötelezetten dolgozott a helyi emberekért. Tanításaival és bölcsességével nemcsak a hitet, hanem a szeretetet és az összetartozást is hirdette. Emlékét nemcsak a templom falai őrzik, hanem a falubeliek szívében is, akik még ma is mesélnek róla. Tettei és szavai generációkon át hatnak, és inspirálnak minket, hogy a nehéz időkben is kitartsunk, és figyeljünk egymásra. Csáki Benjámin öröksége él tovább, mint egy fénysugár, amely megvilágítja az utat az eljövendő nemzedékek számára.

A Mecsek varázslatos lejtőin, a Nászkövek titokzatos csúcsai fölött,

Ott áll csendben, egyedül, egy hófehér kereszt, mint egy titokzatos emlék, amely a múlt suttogásait hordozza magában.

Már régóta ott áll, lehet ötven éve,

Amikor a Nászkő csúcsára helyezték, egy új fejezet kezdődött a környék történetében.

Itt lent a faluban , élt egy jámbor, jó pap,

Ki mutatott az égi magasságok felé az úton.

Minden egyes forintját a rászorulóknak ajánlotta fel.

Még sosem találkozott a falu ilyen nagylelkű lelkészszel.

Saját költségéből az Isten dicsőségére,

Keresztet állított a Nászkő tetejére.

Mondván, hogy a kereszt messzire látszódjon,

Aki reá felnéz Istenre gondoljon.

A Jubileumi Kereszt a Jakab-hegy déli oldalán, a babás szerkövek legnyugatibb sziklaalakzatán áll. A jubileumi SZENT-ÉV emlékére 1934-ben, Csáki Benjámin helyi plébános kezdeményezésére került sor a kereszt felállítására, melyet Popilla Mihály cserkúti kőfaragó mester készített és Bátor Károly helyi káplán szentelt fel. Helybeli fuvarosok darabokban vitték fel a helyszínre. A kereszt Kővágószőlős egyik jelképe - óvóan őrködik a falu felett.

A kereszt mellett, az alacsony tölgyfák árnyékában újra lehetőség nyílik egy rövid pihenőre. Itt érdemes megállni egy pillanatra, elmélyülni a gondolatainkban, és gyönyörködni a lenyűgöző panorámában. Ez a túra utolsó megállója, hiszen innentől már csak lefelé vezet az ösvény.

Ezután egy különös, mohaszőtte ösvény vezet vissza a túraútvonalra, mintha a természet saját titkos útját mutatná meg.

A piros kereszt irányába haladva egy meredek, de gyorsabb utat vehetünk, amely lefelé vezet. Bár az összekötő ösvény kicsit merész, gyorsan elérhetjük vele a célunkat.

Ezután a piros négyzettel megjelölt ösvényen haladva leereszkedünk Kővágószőlős festői falujába.

A túraút végén, a falu határánál figyelemfelkeltő táblák hívják fel a figyelmet a természetvédelmi terület kezdetére. Itt található az erdő fohásza is, amely a természet csodáira emlékeztet. A körtúra erdei szakasza ezzel véget ér, de a falu felfedezése még izgalmas látnivalókat tartogat számunkra.

Kővágószőlős környéke időszámításunk előtt 1100 (!) óta lakott, a hegytetőn a kora vaskori nép temetkezési helye ismert régészeti lelőhely. Egymást váltották itt a kelták, rómaiak, és a népvándorlás korának népei, melyeknek jól védhető központja volt a Jakab hegyen található avar kori földvár. A korai magyar középkortól a falu a Szent Istváni alapítású pécsi püspökséghez tartozott, aminek köszönhető a román kori műemlék templom építése.

A község egyik legmeghatározóbb vonása a helyi vörös homokkő, amely jelentős szerepet játszik az építészetében. A temető évszázados síremlékei és a modern kori felújított épületek, valamint kerítések is túlnyomórészt ebből a különleges anyagból készültek. Emellett a faluban figyelemre méltóak a házak mellett álló impozáns, díszített istállók is, amelyek a hajdani gazdagságot idézik fel.

Az egykori általános iskola épületében Bányászati Kiállítást rendeztek be az uránbánya működésével kapcsolatos tárgyakból, dokumentumokból. A kiállítás helyiségeiben a kutatófúrások, a vájatmélyítések során felszínre került kőzetek gyűjteménye látható, fényképek, iratok és egyéb tárgyak társaságában.

Az udvaron egy bányajáratot is megidéztek, ahol egykori bányamentő eszközök – mozdony által vontatott különleges csillék – és számos egyéb gép várja a látogatókat.

A faluban a legimpozánsabb építmény a Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom, amely méretes tornyával még ma is lenyűgöző látványt nyújt. A XIII. században épült torony különleges román ikerablakokkal büszkélkedik, míg kosáríves kapuját elegáns íves oromzat ékesíti. Az épület a 18. század közepén, 1763 és 1772 között esett át jelentős átalakításon, amelynek során a középkori egyhajós templomot, a torony kivételével, lebontották. A torony magassága a felújítás után 35 méterre emelkedett, míg a háta mögött egy tágas, új egyhajós templomot emeltek. Az építtető a pécsi székesegyház káptalanja volt, hiszen Kővágószőlős a térség egyik meghatározó központja lett, köszönhetően jelentős szőlőtermelésének. A templom déli kapuján egy figyelemfelkeltő felirat olvasható: Exaltata est Sancta Dei Genitrix 1512, vagyis „Felmagasztaltatott az Isten Szent Anyja 1512”.

A templom szomszédságában már a XV. században állt egy háromosztatú, pincével rendelkező épület, amely a középkori építészet jellemző példája volt. Sajnos a XVII. század végén sorsára jutott, és lebontották. Az 1772-es templombővítés és barokk átépítés idején azonban nem feledkeztek meg a régmúlt emlékéről: a habarcskeverő- és mésztároló gödrök alapozásához még a pince kőfalait is felhasználták, így a múlt kicsit tovább élhetett a templom falai között.

A jelenlegi épület mérete és szerkezeti felépítése, a kemence és valószínűleg meglévő szemeskályha, mind arra utal, hogy a XV - XVI. századi templom közelsége nem véletlen. Ezen elemek figyelembevételével joggal sejtjük, hogy a jómódú, a falu életében meghatározó szerepet játszó tulajdonos állt az épület mögött, ami alapján valószínűsíthető, hogy az épület egykor paplak funkciót is betöltött.

Tovább sétálva az úton pedig visszajutunk Cserkútra.

Ezennel véget ért a kör, és elmondhatom, hogy igazán csodás élmény volt! Itt könnyedén összerendezhetünk egy fél napos kirándulást, tele izgalmas kövekkel, lenyűgöző történetekkel és bámulatos panorámával. Ráadásul mindez ingyen van! Csak egy jó mély lélegzetet kell venni, és már indulhatunk is! Ha erre jártok, semmiképpen se hagyjátok ki ezt a lehetőséget!

Ha szeretnétek naprakészen követni az új bejegyzéseinket, ne felejtsetek el csatlakozni a Kiránduló Facebook oldalához sem!

Az információk a hegyen található táblákról, valamint wikipedia, a www.turautak.com, a kirandulastippek.hu, www.kovagoszolos.hu oldalakról és a Kövirózsa tanösvény letölthető füzetéből származnak.