**Utószó Boldizsár Ildikóval a Mesék Csodálatos Világáról** Ahogy a mesék lapjain barangolunk, felfedezzük a képzelet határtalan birodalmát, ahol minden egyes történet új élményt, új tanulságot rejt magában. Boldizsár Ildikó, a mesemondás mestere, szavai

A városunkban felnőtt, rendkívül sokoldalú író, etnográfus, mesekutató és -terapeuta lesz a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) és a Kálvin János iskola közös eseményének következő vendége. Kedden délután a Városháza házasságkötő termében egy varázslatos utazásra invitál minket a mesék csodálatos világába.

Az Utószó című élő irodalmi antológia következő vendége Boldizsár Ildikó író, meseterapeuta, akivel Gyurkity Kata, a Kálvin Iskola igazgatója beszélget saját meséiről - az eseménynek kivételesen nem az ICA-D ad otthont, a program vendégeit Városháza "C" szárnya dísztermébe, vagyis a házasságkötő terembe várják november 26-án, kedden délután.

Boldizsár Ildikó Dunaújváros szívében született, és itt is nőtt fel, hogy később a szakma elismert alakjává váljon. József Attila-díjas szerkesztő, mesekutató, író, kritikus, esszéista, etnográfus és meseterapeuta, aki a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotójaként hírnevet szerzett magának. Gimnáziumi éveit követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem esztétika, magyar és népművelés szakán szerzett diplomát. A 2010 és 2014 közötti időszakban a Meseterápia Központ szakmai irányítását látta el, majd 2014 januárjában megalapította a Metamorphoses Meseterápiás Egyesületet, amelynek azóta is elnöke. 2018 óta az Eszterházy Károly Egyetem meseterápia szakirányú továbbképzésének oktatója, és a Semmelweis Egyetem akkreditált meseterapeuta képzésének vezetőjeként is tevékenykedik, hozzájárulva ezzel a szakma fejlődéséhez és népszerűsítéséhez.

A 17 órakor induló esemény középpontjában Boldizsár Ildikó gazdag szépirodalmi életműve áll, de nem feledkezünk meg a Metamorphoses Meseterápia alapelveiről sem, amelyek szintén fontos szerepet kapnak a diskurzusban. Gyurkity Kata egy figyelemfelkeltő idézettel invitálja a keddi találkozóra az érdeklődőket:

Az első száz év során az égen száguldó felhők kavarogtak, virágok bontogatták szirmaikat, majd hervadni kezdtek. A könnyed szellők és a tomboló viharok váltakozása folyamatosan formálta a tájat. A Nap néha fényeivel beragyogta a világot, máskor pedig elrejtőzött, hogy aztán újra megjelenjen, és a nappalokat rendezett harmóniában követték az éjszakák. Minden, ami növekedésre vágyott, megerősödött, míg ami elérte az idejét, útnak indult. E ritmusban, amely a születés és az elmúlás örök táncát hordozta, minden élőlény rátalált saját útjára és helyére.

Related posts