A Fidesz egy igazán kockázatos útra lépett, és az elmúlt évtized kampányainak következményei súlyosan visszaüthetnek.
Orbán Viktor szavazóit nem ingatja meg a korrupció, de az ellenzék mozgósítása szempontjából különösen fontos a téma - hangsúlyozta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója. A vendégmunkások behívása szerinte csúnyán visszaüthet a kormány számára. Interjú.
A Policy Solutions legfrissebb felmérése betekintést nyújt abba, hogy milyen kihívások foglalkoztatják a magyar társadalmat. Az eredmények múlt hét végén a Népszava hasábjain is részletesen bemutatásra kerültek. Külön figyelemre méltó, hogy a kutatás során a Fidesz és a Tisza Párt szavazótáborát is összehasonlították. Milyen érdekes aspektusokat tárhatunk fel a Tisza Párt híveinek gondolkodásmódjában?
Nem ebből a kutatásunkból, hanem korábbi adatainkból derül ki, hogy a Tisza Párt táborát elsősorban baloldali, liberális és zöld szavazók, kisebb számban konzervatívok alkotják. Az a furcsa helyzet áll tehát elő, hogy mindnyájan egy olyan politikai erőt támogatnak, amely az európai színtéren jobbközép pártként jelenik meg. Ez jól jellemzi az ellenzéki szavazók kiábrándultságát nem csupán a Fidesz rendszeréből, hanem a korábbi ellenzéki pártokból is. A Fidesz az EP-választás óta is stabilan, minimális veszteséggel tartja magát. A Tisza Párt támogatottsága közben 30-ról 40 százalék környékére emelkedett. Egyértelmű, hogy a növekedés más ellenzéki pártok kárára történt. Ha az emberek úgy érzik, van remény a Fidesz legyőzésére, akkor ennek a lehetősége önmagában elég arra, hogy nagyon változatos összetételű szavazótábor jöjjön létre, amely számára - kis túlzással - szinte mindegy, mi a közpolitikai tartalma a kormányváltást ígérő mozgalomnak. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke több kérdésben sem fedi le a saját szavazótábora által preferált nézeteket. A leglényegesebb kérdésben viszont nyilvánvaló egyetértés van: a kormányt le kell váltani.
A fideszesek és a tiszások közötti legfontosabb különbségek a politikai ideológiájukban, céljaikban és stratégiáikban rejlenek. A Fidesz, mint kormánypárt, a nemzeti identitás, a gazdasági növekedés és a konzervatív értékek hangsúlyozására építi politikáját. Ezzel szemben a tiszások gyakran a helyi közösségek érdekeit képviselik, és prioritásuk a közszolgáltatások fejlesztése, valamint a lakosság igényeinek kielégítése. A fideszesek általában központosított hatalomra törekednek, míg a tiszások inkább decentralizált, helyi döntéshozatali struktúrákban hisznek. Ezen kívül a fideszes politika gyakran hangsúlyozza a nemzeti érdekeket, míg a tiszások a helyi problémákra és a közvetlen lakossági igényekre fókuszálnak. Ezek a különbségek nemcsak politikai, hanem kulturális és társadalmi szinten is megnyilvánulnak, így a két csoport eltérő módon közelíti meg a társadalmi kihívásokat és a jövőbeli lehetőségeket.
A korrupció megítélésében most először tapasztalható drámai változás figyelhető meg: a Tisza Párt szavazói a legfontosabb problémaként a korrupciót emelték ki. Ilyen tendencia még sosem volt megfigyelhető a korábbi évek kutatásaiban. E párt támogatói a korrupciót követően a magas megélhetési költségeket és a közszolgáltatások minőségét említik aggodalmaik forrásaként, különösen az egészségügy helyzetére vonatkozóan. A Fidesz szavazói körében ezzel szemben a korrupció jelentősége háttérbe szorul, és a legnagyobb aggodalmat a "magas árak és alacsony bérek" típusú problémák jelentik. A kutatásaink alapján egyértelmű, hogy a megélhetési válságot különösen súlyosnak érzik azok, akik alacsonyabb társadalmi státusszal bírnak. A Fidesz szavazói között sok az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, idősebb és kistelepüléseken élő választó. Ez magyarázza, miért a kormánypárt legújabb nemzeti konzultációja ez alkalommal nem a migránsokkal, Soros Györgyel vagy Brüsszellel foglalkozik, hanem a gazdasági problémákra helyezi a hangsúlyt. Az Orbán-kormány is tisztában van azzal, hogy sürgősen lépéseket kell tennie ezen a téren, hiszen a magyar társadalom még mindig az előző két év inflációs sokkjának hatása alatt áll.
Kezdi elveszíteni a Fidesz a kisvárosokat, a magyarok többsége már nem hisz az orbáni csodában
Ebből fakadnak a hasonlóságok is: kevés kivételtől eltekintve a kormánypártiak és az ellenzékiek egyaránt úgy érzik, hogy az elmúlt évek nem hoztak javulást az életszínvonalukban. Felülírható sikerpropagandával a személyes tapasztalat?
Az általános gazdasági helyzetértékelés nagyon negatív Magyarországon, és a hétköznapi problémákat egyre nehezebben képes eltakarni a kormány. A fideszes választók belemenekülnek egy "se nem jobb, se nem rosszabb" állapotba, a leggyakoribb válasz tőlük az, hogy nem változott a helyzetük az elmúlt egy évben. Ezzel szemben az ellenzékiek kifejezetten azt mondják, hogy rosszabbul élnek, mint korábban. A fideszes táborban az optimizmus most abban a véleményben nyilvánul meg, hogy "talán az elkövetkező évben sem fog romlani a helyzetem". 2022 nyara óta a magyar társadalom nem látott növekedést, visszaesést annál inkább. Ez már túl hosszú idő. A Fidesz igazi feladata az, hogy ezzel kezdjen valamit.
Mi az, ami valóban foglalkoztat? Kérdés, hogy mivel töltsük meg a gondolatainkat?
Nem meglepő, hogy Nagy Márton miniszter a nemzeti konzultációt megelőzően 21 pontos gazdasági akciótervet jelentett be, és az sem véletlen, hogy a kormány az utóbbi másfél évtizedben először komolyabban kezdett foglalkozni a lakhatási válság kérdésével. E lépések nem állnak távol a magyar társadalom aktuális problémáitól. Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, miért nem emelkedik az emberek fogyasztási kedve. A nyilvánvaló okokon túl – mint a magas árak és az alacsony keresetek – a lakhatási költségek kiemelkedően fontos harmadik helyet foglaltak el az indokok között.
A Tisza Párt támogatói a Fidesz híveivel összehasonlítva nyitottabbak a melegek jogai iránt, ugyanakkor a migránsokkal, beleértve a vendégmunkásokat is, szembeni elutasítottságuk erősebb. Ez arra utalhat, hogy a véleményformálásukban komoly szerepet játszanak a pártpolitikai törésvonalak. Mennyire befolyásolják tehát a politikai nézetek az egyéni attitűdöket a társadalmi kérdésekben?
A vendégmunkások ügye a Fidesz számára rendkívül veszélyes terep. Csúnyán visszaüthet az elmúlt tíz év migrációellenes kampányainak a hatása. Emlékszünk a kezdeti plakátokra? Ha Magyarországra jössz, "nem veheted el a magyarok munkáját" és "tiszteletben kell tartanod a kultúránkat". Nagyon megtanították a magyar társadalomnak, hogy minden, ami idegen, az gyanús, elutasítandó. Mindegy, hogy kiről van szó. A kutatásunk alapján a megkérdezettek 50 százaléka ugyanolyan veszélyesnek tartja Magyarország számára a vendégmunkásokat, mint az "illegális migránsokat". A migráció éveken át a Fidesz legfontosabb témája volt, és mára ugyan veszített jelentőségéből, a befogadó attitűd közben szinte megszűnt az országban. A legtöbben egyetértenek azzal az állítással, hogy a vendégmunkások lenyomják a béreket. Utána az jön, hogy a vendégmunkások elveszik a magyarok munkahelyeit.
Manapság a kormány kezdeményezi a vendégmunkások beilleszkedését.
A Fidesz pártja azzal az érveléssel próbálja enyhíteni a vendégmunkásokkal szembeni ellenérzéseket, hogy a magyar gazdaság fellendítése érdekében külföldi munkaerőt kell behozni, ám ez a megközelítés csupán a saját támogatóik körében működik, és csak korlátozott hatással bír. A fideszes szavazók között is jelentős ellenállás tapasztalható a vendégmunkások elfogadása kapcsán. Ami az LMBTQ-közösségeket illeti, itt sokkal inkább érvényesülnek a hagyományos társadalmi törésvonalak. A Fidesz és a Mi Hazánk szimpatizánsai között a többség elutasítja az LMBTQ-jogokat, míg az ellenzéki oldalon a melegházasságot sokan támogatnák. Az örökbefogadási jog megadását viszont az egész társadalom csupán 23%-a tartja elfogadhatónak, ami jól mutatja a téma körüli megosztottságot.
A Fidesz szavazóinak fele nem kér az akkugyárakból, csupán tizede hiszi el Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy jövőre gazdasági csodában lesz részünk. Közben fogyatkozik azok száma, akik a külső körülményeknek, például a "gonosz Brüsszelnek" tulajdonítják az ország rossz teljesítményét. Kijelenthető, hogy már a fideszes szimpatizánsok is egyre kevésbé vevők a kormány üzeneteire?
Az jelenthető ki, hogy a Fidesz üzenetrendszerei kezdenek elöregedni. Nem kizárólag a migrációra gondolok. A "háború vagy béke" kérdésénél jobb ütőkártyája pillanatnyilag sincs a kormánynak - a társadalom többsége, ha valamiben, abban egyetért a Fidesszel, hogy ne szállítsunk Ukrajnának fegyvereket -, de ez az üzenet is megkopott. Az emberek ma már nem a háborút, nem az Európai Uniót, hanem elsősorban a magyar kormányt teszik felelőssé azért, hogy milyenek az életkörülmények és milyen gazdasági viszonyok vannak Magyarországon. A felelősségáthárító mechanizmusok kevésbé jól működnek.
A kisvárosokban, amelyek a Fidesz egyik legfontosabb támaszát jelentették, különösen erőteljesen teret hódított a borongós hangulat.
A falvak mellett valóban a kisvárosok szavazói játszották a kulcsszerepet a Fidesz győzelmében, azonban napjainkban éppen a kisebb városokban tapasztalható a legnagyobb pesszimizmus. Érdekes módon ezekben a településekben idén rekordmennyiségű ember ismerte fel a korrupció és a demokrácia védelmének fontosságát. Magyar Péter, ahogy az EP-választás eredményei is mutatják, a korrupcióval kapcsolatos kérdések terén sikeresen tudott hatni erre a közösségre.
Arról a korrupcióról van szó, amelyről sok ellenzéki politikus vélekedik, hogy a választókat nem foglalkoztatja annyira, mint más kérdések.
A közéleti diskurzusban két szélsőséges nézőpont uralkodik: az egyik szerint az ellenzéknek célszerű elkerülnie a korrupciós témákat, mivel azok szavazatszerzési szempontból nem tűnnek kifizetődőnek, míg a másik álláspont azt hirdeti, hogy a korrupció kérdése kulcsfontosságú a kormányváltás sikeréhez. Az igazság azonban valahol a két véglet között helyezkedik el. Elemzéseink szerint a magyar lakosság körében a korrupció a negyedik legfontosabb problémának számít. A megélhetési kérdések különösen rezonálnak a Fidesz szavazói között, de a kormánypárti tábor további destabilizálása valószínűleg nem a korrupció emlegetésével lesz elérhető. Ugyanakkor az ellenzéki szavazók aktivizálása szempontjából a korrupció kérdése kiemelten fontos lehet.
Bár a kutatásban pártpreferenciák nem szerepelnek, feltételezem, hogy az adatokból a kormány és az ellenzék népszerűségére is következtetni lehet. Mit olvas ki a számokból?
A Závecz Research közreműködésével készült adatfelvétel, amelyre alapozva felvázoltuk Magyarország problématérképét, 2024. október elején zárult. Az adatok záruló ollóról tanúskodtak, akkor még a Fidesz szűken vezetett a Tisza előtt. Azóta eltelt két hónap, egyáltalán nem biztos, hogy most is így van.
A korábbi felmérések tendenciái valószínűleg már sejtethetik Önnel, hogy milyen irányba haladnak a választások. Milyen eredményre számítana, ha "most vasárnap" lenne a parlamenti választás?
Mindenképpen számítani lehet egy izgalmas versenyre a két fő blokk között, de a győzelem nem csupán a listás eredmények függvénye. Kulcsfontosságú, hogy a Tisza Párt képes legyen 106 jól képzett jelöltet találni az egyéni választókerületekben, és sikeresen bemutatni őket a választóknak. Számos helyszínen erősen beágyazott fideszes politikai figurákkal kell megküzdeniük. A választás kimenetele az egyéni körzetekben dől el. Egy azonban biztos: ha a Fidesz nem tudja megfordítani a gazdasági hangulatot, és nem képes elhitetni az emberekkel, hogy Orbán Viktor a jobb választás, mint Magyar Péter, akkor 2026-ban komoly kihívásokkal nézhet szembe, mint még soha korábban.
Természetesen! Íme egy egyedi névjegy szöveg: --- **Névjegy** **Név:** [A te neved] **Pozíció:** [A te pozíciód] **Cég:** [A te céged neve] **Email:** [A te email címed] **Telefonszám:** [A te telefonszámod] **Weboldal:** [A te weboldalad címe] **Rólam:** Szenvedélyes szakember vagyok, aki mindig keresi az új kihívásokat. Célom, hogy innovatív megoldásokat hozzak létre, amelyek elősegítik a fejlődést és a hatékonyságot. Szabadidőmben szívesen olvasok, utazom, és új kultúrákat fedezek fel. **Kapcsolat:** Nyitott vagyok az együttműködésekre és az új ötletekre. Ha bármilyen kérdésed van, vagy szeretnél beszélgetni, ne habozz megkeresni! --- Ezt a formátumot szabadon testre szabhatod a saját adataiddal és stílusoddal!
Bíró-Nagy András 1982-ben látta meg a napvilágot Kaposváron. Politikai tudományok terén doktorált a Budapesti Corvinus Egyetemen, megelőzően a London School of Economics Public Policy and Administration programját is elvégezte. 2013 és 2014 között az Európai Bizottságban Andor László uniós biztos politikai tanácsadójaként tevékenykedett. 2011 óta a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatójaként dolgozik, s 2015 óta a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségi tagja. Kutatási területei közé tartozik az európai integráció, a magyar társadalom értékrendje, a radikális jobboldali pártok, valamint a kortárs szociáldemokrácia. Emellett ő a Policy Solutions igazgatója és tulajdonosa is.
