Bóka János úgy véli, hogy a jelenlegi EU-ciklus kulcsfontosságú lehetőség arra, hogy érdemi változások történjenek. Ez az időszak talán az utolsó alkalom, amikor a döntéshozók valóban átgondolhatják és megújíthatják a közösségi politikákat.
A vidék nem csupán egy megoldásra váró dilemma, hanem aktív szereplője lehet a versenyképességi kihívások leküzdésének – hangsúlyozta a Századvég által immár ötödik alkalommal megrendezett Vidék Konferencián az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
A vidék kiválóság, érték, erőforrás és lehetőség - jelentette ki a Századvég csütörtöki Vidék Konferencián Bóka János európai ügyekért felelős miniszter.
"A vidék nem megoldandó probléma, hanem lehetőség, érték, erőforrás. Ezek az erőforrások különösen hozzájárulhatnak azoknak a versenyképességi kihívásoknak a kezeléséhez, aminek megoldásától Európa és az Európai Unió jövője függ" - fogalmazott.
Bóka János rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Kína folyamatosan növekvő versenyelőnye Európával szemben egy régóta tartó folyamat eredménye. Ez a tendencia már a 2000-es évek elején elkezdődött, és szoros összefüggésben áll az unió bővítési hullámával, amely egyúttal megakasztotta a Nyugat-Balkán országainak csatlakozási törekvéseit is.
A miniszter hangsúlyozta összehangolt beavatkozásra van szükség, erre tett javaslatot 2024 novemberében a budapesti nyilatkozat 12 pontja, amely egy új európai versenyképességet vázolt fel.
A tárcavezető kiemelte: a mostani az utolsó intézményi ciklus arra, hogy valami változzon Európában.
"Az Európai Unió versenyképességi válságát csak átfogó, strukturális reformokkal és összehangolt, európai szintű beavatkozással lehet kezelni. Ezért javasoltuk az uniós elnökség alatt 2024 novemberében egy új európai versenyképességi megállapodás, a budapesti nyilatkozat elfogadását. Ebben 12 kulcsterületet azonosítottunk, olyanokat, mint
A vállalatokat terhelő adminisztratív kötelezettségek radikális csökkentése, az energiaárak stabilizálása, a tőkepiaci unió kiépítése, az európai GDP legalább 3%-ának a kutatás-fejlesztés területére való allokálása, valamint egy közös európai védelmi ipari alap létrehozása mind olyan kulcsfontosságú lépések, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés és innováció előmozdításához.
"Azok a területek, amelyek fejlesztése nélkülözhetetlen egy versenyképes és önálló Európa megőrzéséhez, és amelyek egyben gazdaságélénkítő intézkedéseket is maguk után vonnak" - világította meg a témát.
Bóka János azt is elmondta megrendülni látszik a közös agrárpolitika helyzete.
Az új rendszer bevezetésével a vidékfejlesztés függetlensége teljes mértékben eltűnne, ezért a magyar kormány határozottan támogatja a különálló, kétpilléres közös agrárpolitika fenntartását - hangsúlyozta a konferencián az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
