Európa is kénytelen viselni a következményeket a kínai-amerikai kikötőharc miatt.
Kedden életbe léptek az Egyesült Államok és Kína között bevezetett kölcsönös kikötői díjak, amelyek végső soron hatással lehetnek az uniós zászló alatt közlekedő teherszállítókra is. A kínai jogszabályok ugyanis azt állítják, hogy az amerikai érdekeltségek aránya az európai szállítmányozó cégekben túl magas, ami új kihívásokat jelenthet a nemzetközi kereskedelemben.
A két nagyhatalom közötti feszültség most a teherszállítási költségek körüli vitákra összpontosul, ami Európa számára kedvezőtlen következményekkel járhat. Az utóbbi időszakban megszaporodott vámfenyegetések után Donald Trump amerikai elnök kedden életbe léptette legújabb intézkedését, amely Kína kereskedelmi aktivitásának korlátozását célozza. Ennek értelmében minden Kínában készült és ottani zászló alatt közlekedő hajónak külön díjat kell megfizetnie, ha amerikai kikötőkbe érkezik.
Az Egyesült Államok mostantól 46 dolláros nettó díjat számít fel tonnánként, miközben a kínai fél is reagált a helyzetre. Jelenleg Kína 400 jüan (körülbelül 56,22 dollár) díjat alkalmaz tonnánként, de ha a körülmények nem változnak, a költségeiket háromszorosára emelhetik. Így 2028-tól várhatóan 1120 jüanra nő a tarifa minden tonna után. Mindkét illeték szállítmányonként kerül kiszabásra, de egy hajó évente legfeljebb öt alkalommal terhelhető e díjakkal.
Egy 35 000 tonnás járműszállító hajó évente körülbelül 5,6 millió dolláros többletköltséget ró a kereskedőkre. Ennek oka, hogy a legtöbb teherszállító hajó átlagosan három és félszer látogat amerikai kikötőket, míg az ömlesztett árukat szállító hajók akár 200 000 tonnásak is lehetnek. Ezért ezeknél a hajóknál még jelentősebb díjakra lehet számítani, ahogy azt a Lloyd's List szaklap elemzése is kiemeli.
Természetesen, az amerikai intézkedés csupán csekély hatással van az európai vállalkozásokra. 2024-ben például a közel 86 000 dokkolás közül mindössze 254 alkalommal fordult elő, hogy Kínában készült, de nem kínai üzemeltetésű hajó érkezett az Egyesült Államok partjaira. A problémák inkább a kínai korlátozások miatt lépnek fel.
Az általuk bevezetett, tonnánkénti körülbelül 56 dolláros felár hatással van minden olyan teherszállító hajóra, amelyben a tulajdonosi struktúra több mint 25%-ban amerikai. James Lightbourn, a Politico által megkérdezett szakértő véleménye szerint jelenleg még nem áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy egyértelmű képet alkothassunk a helyzetről, mivel...
A legtöbb hajózási vállalat tulajdonosi felépítése gyakran szándékosan nem átlátható.
Ez különösen lényeges, mivel egy uniós forrás szerint a kínaiak szándékosan a részvényeseket kívánják megcélozni, tekintettel arra, hogy számos vállalat globális tőzsdéken van bejegyezve. Ennek következtében, bár a két rendszer első blikkre hasonlónak tűnhet, a kínai intézkedések következményei sokkal szélesebb körűek és mélyebbek lehetnek.
A kínai flották, amelyek már most is jelen vannak a tengereken, elkezdték átszervezni a beosztásaikat annak érdekében, hogy az Egyesült Államokba irányuló szállítmányok ne kínai hajókon érkezzenek. Míg ez a terület még kínál némi mozgásteret, Kína annyira kulcsfontosságú szereplője a globális kereskedelemnek, hogy szinte senki sem engedheti meg magának, hogy hajói ne érintsék a kínai kikötőket.
Ennek tükrében számos európai vállalat máris lépéseket tett. Például a görög Okeanis Eco Tankers a három amerikai igazgatója közül kettőt eltávolított, míg egy másik görög cég, a Danaos, szintén leváltott egy igazgatósági tagot.
Európa északi csücskében a norvég 2020 Bulkers belekezdett részvényesi struktúrájának alapos vizsgálatába, hasonlóan az oslói központú nyersolajszállító DHT Holdings-hoz. Mindeközben a dán Maersk, a világ egyik legnagyobb szállítmányozó cége, a szóvivője nyilatkozata szerint éppen a kínai kikötődíjak hatásait mérlegeli.
Lightbourn véleménye szerint a legtöbb szállítmányozási vállalat jelenleg "idővel versenyez", ám nem terveznek olyan hosszú távú kiadásnövelő intézkedéseket bevezetni, mivel úgy érzik, hogy...
ezek a kikötői díjak elsősorban alkualapok az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokon, és egy megállapodás esetén gyorsan el is tűnhetnek.
A Trump által bejelentett 500%-os vámokkal kapcsolatos üzengetés folyamatosan zajlik a két fél között, amelynek célja Kína orosz olajról való leválásának elősegítése. Ez a lépés az EU számára is kedvezőbb helyzetet teremtene, de a kritikus fontosságú ritkaföldfémek kínai exportkorlátozásai komoly kihívást jelentenek az uniós tagállamok számára, amelyek éppen a fegyverkezés fokozására készülnek.
A két nagyhatalom közötti kereskedelmi összecsapásban Európa jelenlegi szerepe viszonylag háttérbe szorult, ami bár elsőre nem tűnik kedvezőnek, mégis lehetőségeket rejt magában. Ha az uniós vállalatok ügyesen navigálják a kialakuló feszültségeket, és Brüsszel képes megőrizni diplomáciai kapcsolatait, akkor a jövőben a Globális Dél országai mellett Kína és az Egyesült Államok szemében is nőhet az EU hitelessége és megbízhatósága.
