Bár kellemes élmény lehet, a szorongásunkat nem oldja meg, ha a zuhany alatt majszoljuk a narancsot.

A narancs önmagában is egészséges. Tele van C-vitaminnal, lédús és természetes rostforrás. Egy, a közösségi médiában szárnyra kelt trend szerint ezek a jótékony hatások fokozhatók, méghozzá azzal, ha a hűtött gyümölcsöt forró zuhany közben fogyasztják el. Így nemcsak finomat és egészségeset lehet enni, hanem a párás környezetben az sem zavaró, ha a narancslé végigfolyik az emberen. Tetézi az élményt, hogy a héjból és a gyümölcshúsból kiszabadul a nedvesség egy része, így a narancs illata a zuhanyozóban még intenzívebb.

Ez önmagában nem feltétlenül problémás, csupán azt mutatja, hogy egyesek hajlamosak elhinni a TikTok és Instagram platformjain terjedő tartalmakat, amelyek azt sugallják, hogy például narancsot enni a zuhany alatt segíthet csökkenteni a szorongást. A Guardian a május végén megjelent cikkében összegyűjtötte a TikTok legnépszerűbb, mentális egészséggel foglalkozó videóit, majd szakértők bevonásával igyekezett kideríteni, hogy valóban van-e alapja a videók állításainak.

A válasz tömören: jellemzően nem.

A szorongás vagy annak állandósult formája, a generalizált szorongás leküzdésére nem elég narancsot pucolni a zuhanyban vagy a kádban, ahogy nem jelentenek megoldást a táplálékkiegészítők (például a magnézium) sem. Ennek ellenére az ilyen trendek makacsul tartják magukat; a narancspucolásos tanácsok már 2017-ben felbukkantak, amikor az amerikai magazin, a Men's Health írt a szertartás a jótékony hatásairól. A trend aztán 2023-ban újra felvirágzott, és 2024-re meghódította a Tiktokot és a többi rövid videós platformot.

Ma már a harmincas éveikben járó, elkeseredett és szorongó emberek a Redditen próbálnak egymást meggyőzni arról, hogy a zuhany alatt narancsot fogyasztani hatékony módszer a pánikrohamok kezelésére. A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy ez a megoldás nem igazán segít a problémákon, és sokkal eredményesebb stresszkezelési technikák léteznek. Természetesen, ha valakinek csupán az a vágya, hogy a zuhany alatt élvezze a narancs ízét, az teljesen rendben van, de ennél többet ne várjon az élménytől.

Még azzal sem lenne különösen baj, hogy az emberek tanácsokat adnak egymásnak rövid videókban vagy posztokban, a gond inkább az, hogy ezek nagy része teljesen ellenőrizhetetlen. A tartalomfogyasztóknak általában nincsenek eszközeik arra, hogy megvizsgálják az elhangzottak hitelességét, és az a közhely is igaz, hogy ami beválik egy embernél, nem biztos, hogy másnál is eredményes lesz.

A Tiktok és az Instagram mégis tele van olyan influenszerekkel és önjelölt segítőkkel, akik saját tapasztalataikat vagy másodkézből származó információikat osztják meg követőikkel. Így kaphatott új erőre a narancstrend is, és míg pszichológusok és orvosok ezrei is tesznek közzé videókat a platformokon, az óriási tartalomcunamiban az összetett mondanivaló gyakran elvész.

A Tiktok a Guardian kérdésére azt nyilatkozta, hogy a videómegosztó lehetőséget teremt az egyéni sikertörténetek és a professzionális tanácsok megosztására is, miközben moderálja is a feltöltött tartalmat. A kínai videómegosztó együttműködik az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), és a cég szóvivője szerint a káros tartalmak 98 százalékát már azelőtt eltávolítják, hogy valaki jelentené őket a moderátoroknak. A statisztika biztató, de a mentális egészség kategóriában még így is 52 olyan videó akadt az első 100 legnézettebb között, ami valótlanságot állít.

A Guardian nem csupán összegyűjtötte a leggyakoribb dezinformációkat, hanem kategóriákba is sorolta őket. Az első csoportba azok a videók tartoznak, amelyek kórosnak bélyegzik meg a természetes érzelmeket. Például a gyász során megélt szomorúságot, továbbá a lap arra is rámutat, hogy sokan felelőtlenül használják a borderline személyiségzavar (BPD) kifejezést, amikor valaki hangulati ingadozásokat él át az életének alakulása miatt. Bár egyes élethelyzetek valóban depressziót válthatnak ki, általánosságban ez nem jellemző, és rendkívül veszélyes, ha az ADHD-t, az autizmus spektrumzavart vagy a bipoláris zavar tüneteit a mindennapi érzelmi reakciókkal és kihívásokkal keverik.

A második kategóriába azok a videók tartoznak, amelyekben a terápiás szakszavakat helytelenül vagy félreérthetően használják. Gyakran felhozzák példaként a PTSD-t (poszttraumás stressz-szindrómát) és a nárcizmust, amely valójában a nárcisztikus személyiségzavart jelenti. Emellett a bipoláris hangulatzavarral élők is szembesülnek azzal a problémával, hogy sokan, még ha csak beszéd szintjén is, a mentális betegséget arra használják, hogy bizonyos viselkedéseket igazoljanak.

A harmadik kategória a tudományosan megalapozatlan tanácsoké: ilyenkor az önjelölt szakértő olyan kezeléseket javasol, amelyek mögött nincs megfelelő bizonyíték a háttérben. Ezekből van a legtöbb, legalábbis az első százban.

A Guardian által bemutatott esetben a videós hangsúlyozza, hogy egy alternatív traumafeldolgozási módszer, amely során az érintett folyamatosan 15 percen keresztül ír a traumájáról, olcsóbb és hatékonyabb lehet, mint a hagyományos terápia, ráadásul kevesebb mellékhatással is jár, mint a gyógyszerek. Azonban egy megkérdezett pszichoterapeuta figyelmeztet arra, hogy ennek a megközelítésnek nincs tudományos alapja, és nem reális elvárás, hogy csupán egy óra alatt tartós gyógyulást lehessen elérni.

Az olyan idézetek, mint például "Ha nem változtatsz, akkor választasz", nemcsak haszontalanok, hanem gyakran félrevezetőek is. A szakértők véleménye szerint ezek a megállapítások túlságosan leegyszerűsítik a komplex helyzeteket, és általánosítanak olyan problémákat, amelyek valójában sokkal mélyebbek és árnyaltabbak. Ezzel a megközelítéssel inkább terhet raknak az emberre, mintsem hogy valódi megoldásokkal szolgálnának.

A vizsgált videók között találhatók olyanok is, amelyek a negyedik kategóriába tartoznak, és anekdotikus bizonyítékokkal próbálják alátámasztani egy-egy módszer hatékonyságát. Ilyen videókban gyakran személyes élményeket osztanak meg, amelyeket általános igazságként prezentálnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a tapasztalatok a legtöbb esetben nem alkalmazhatóak másokra. Például, ha valakinek egy hét alatt pozitív hatása volt a pszichiátriai kezelésnek, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy másoknál is ugyanez a hatás fog bekövetkezni. Ugyanakkor azt sem zárhatjuk ki, hogy a kezelés mások számára is hasznos lehet.

Az ilyen típusú videók kétségtelenül irreális elvárásokat gerjesztenek, ami szorongást válthat ki, és elriaszthatja az embereket a valóban hatékony, de jelentős energia- és időráfordítást igénylő terápiás megoldásoktól.